Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Szociolingvisztika
1. Nyelvi emberi jogi polémiák* Az emberi jogok minden embert megilletnek, vallástól, bőrszíntől vagy vagyoni helyzettől függetlenül. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1948) többek között kimondja, hogy minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához (18. cikk), a vélemény és a kifejezés szabadságához (19. cikk), és az oktatáshoz (26. cikk). A Nyilatkozat a fokozatosan kialakuló nemzetközi emberi jogi rendszer egyik legfontosabb dokumentumává vált de - amint Andrássy (1998: 88) megállapítja - „hiányzik belőle az ember nyelvi jogainak kinyilvánítása”. A Nyilatkozat alapján nem minősül diszkriminációnak X anyanyelvű emberekkel szemben, ha számukra nem a saját nyelvükön, hanem Y nyelven biztosítják a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, a vélemény és a kifejezés szabadságát vagy a neveléshez/oktatáshoz való jogot. „A Nyilatkozat alapján tulajdonképpen nem minősül tiltott diszkriminációnak, ha az egyik embernek megengedik, a másiknak viszont megtiltják, hogy a saját nyelvét használja, s nem minősül tiltott diszkriminációnak az sem, ha az egyik embernek a saját nyelvén, a másik egyénnek viszont nem a saját nyelvén biztosítják a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, a vélemény és a kifejezés szabadságát, valamint a neveléshez való jogot” (Andrássy 1998: 89). Az oktatáshoz való jog tehát emberi jog, de az anyanyelven folyó oktatás joga nem az. Ma még - mondom, mondjuk sokan, reménykedve. Jó húsz éve kezdődtek azok a tudományos konferenciák és nem-kormányzati (NGO) akciók, amelyek azt célozzák, hogy az ENSZ fogadjon el egy A nyelvi emberi jogok egyetemes nyilatkozata című dokumentumot is. 1996-ban Barcelonában a Nyelvi Jogok Világkonferenciáján meg is fogalmaztak egy Nyelvi emberi jogi nyilatkozatot, pontosabban egy terveze*Ez a cikk a 13. Élőnyelvi Konferencián, 2004. szeptember 6-án Kolozsváron elhangzott plenáris előadás kibővített változata. Korábban megjelent a Korunk 2004. évi 11. számának 103-114. lapjain, valamint a Benő Attila és Szilágyi N. Sándor szerkesztette Nyelvi közösségek - nyelvi jogok című kötet 9-29. lapjain, Kolozsvár: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2006. 17