Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Nyelvi jogok, nyelvpolitika a hivatásos nemzetféltők és a politikusok. A politikusaink, Erdélyben, Magyarországon, Vajdaságban, stb. Az elmúlt húsz évben egyebek mellett megtanulhattuk, hogy (1) a kárpát-medencei magyaroknak (eltérően sok európai nemzettől) nincs magyar nemzeti nyelvstratégiája, olyan explicit nyelvpolitikája, ami szisztematikus, racionális és elméletileg megalapozott erőfeszítéseket irányíthatna a magyar nyelvi környezet előnyös megváltoztatására, (2) amit politikusaink tesznek, azzal sokszor ártanak a kárpát-medencei magyaroknak, és (3) mindennek következményeként is a magyarul beszélők száma mindenhol csökken, Magyarországon (még?) látszólag nem, de a magyar nyelv használati színterei Magyarországon is elkezdtek erodálódni. Nézzük hát meg, távirati stílusban, a mai magyar nyelvpolitika néhány vonását. 14.4. Megjegyzések a kárpát-medencei magyar nyelvpolitikáról A magyar politikusok, mivel nyelvi dolgokban épp oly tudatlanok, szakszerűtlenek, mint egy hentes, orvosprofesszor, festőművész vagy egy vasúti pályamunkás, időnként olyan nyilatkozatokat tesznek, amikkel a többségi hegemonista államnemzeti politikusok malmára hajtják a vizet, anélkül, hogy szándékukban állna. Például 1995 őszén a rendkívüli nemzetközi felháborodást is kiváltó szlovák államnyelvtörvény vitáiban egy szlovákiai magyar politikus azt hangoztatta, hogy az USA-beli „English only" politikai mozgalom az Amerikába bevándorlók megsegítését célozza, s politikusunk azt is kifejtette, hogy „egy jó nyelvtörvényt ő nem ellenez”. Ezzel azt is kétségtelenné tette a hozzáértők számára, hogy (a) a magyar érdekek védelmére tudatlansága miatt teljesen alkalmatlan, s (b) az „English only”-val példálózó szlovák nacionalisták nem hiába próbálták a magyarokat félrevezetni (lásd Kontra 1995/96: 360). Egy erdélyi magyar politikus nem túl rég azt a nyilatkozatot tette, hogy a székelyek tényleg nem tudnak elég jól románul, ezért szükséges lenne román anyanyelvű tanárokat alkalmazni a székelyföldi iskolákban. Politikusunk egy elektronikus levélben értesült arról, hogy mit gondol véleményéről egy hozzáértő pedagógus. Nincs felhatalmazásom a levél ismertetésére, legyen elég annyi, hogy érvei kifejtése után a tanár úr arra kérte a magyar politikust, hogy ne tegyen olyan nyilatkozatokat, amikkel árt az erdélyi magyaroknak... 162