Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Nelvi jogok, nyelvpolitika

14. Globalizáció, magyar nyelvi kisebbségek és nyelvpolitika*

14.1. Előzetes

Teljesen tudatában vagyok annak, hogy a címben jelzett kérdésekről csak több óráig tartó előadásokban lehetne érdemben bármit is mondani. A rendelkezésemre álló rövid időben nemigen tehetek mást, minthogy felsorolok néhány vázlatpontot.

14.2. Néhány megjegyzés a globalizációról

A Language Policy c. folyóirat legfrissebb számában da Silva-Heller (2009) arról közölnek kitűnő tanulmányt, hogy miként alakult át a kanadai állam szerepe a kisebbségek védelmezőjéből a kisebbségek „produkálójává”. A nyelvpolitikát olyan diskurzív folyamatként (ang. discursive process) elemzik, amely a politikai gazdasági folyamatokban gyökerezik. A II. világháborút követő évtizedekben, ahogy a nyugati jóléti államok neoliberális államokká alakultak, a hangsúly a kisebbségi (nyelvi) jogokról a gazdasági fejlődésre tolódott át. Kanadában, ahol mint közismert, a francia-angol nyelvi dualitás hivatalos állami politika, a Quebecen kívüli frankofón területek diskurzív harcterekké váltak a régi gazdasági rend összeomlása után. A harcok a „közösség" kollektív reprodukálása (nyelv-, kultúra- és identitásőrzése) és az államnak az egyének gazdasági reprodukciójában játszott szerepét hangsúlyozó erőfeszítések között zajlottak/zajlanak. Da Silva-Heller elemzései azt mutatják, hogy a kanadai állam és bizonyos kisebbségi szereplők is arra törekednek, hogy oly

*Előadás a „Nyelv, identitás, többnyelvű lét és oktatáspolitikák" konferencián Csíksomlyón, 2009. június 19-én. Eredetileg megjelent: Horváth István - Tódor Erika Mária, szerk., Nemzetállamok, globalizáció és kétnyelvűség: nyelvpedagógiai és szociolingvisztikai tanulmányok, 11-23. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Kriterion Könyvkiadó, 2009.

157