Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Hasznos nyelvészet azért is tanulságos a magyar olvasó számára, mert Szépe „ott volt, ahol a dolgok történtek”: szorosan együttműködött az UNESCO-val, mely szervezetnek döntő szerepe volt és van az anyanyelvi nevelés „vernakuláris” elvének napirenden tartásában, ott volt a brazíliai Recife városában 1987-ben rendezett konferencián, ami a bölcsője volt a „nyelvi emberi jogok” tudományos diszciplínájának s a vele kapcsolatos társadalmi küzdelmeknek, bekapcsolódott a Barcelonai Nyilatkozat (1996) előkészítésébe, részt vett az EBESZ „A nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló hágai ajánlások és értelmező megjegyzések” (1996) és „A nemzeti kisebbségek nyelvi jogairól szóló osloi ajánlások és az ezekhez kapcsolódó értelmező megjegyzések” (1998) című dokumentumainak kidolgozásában stb., stb. Szépe szerényen úgy összegzi ebbeli tevékenységét, hogy „részt vállalt[am] korunk és nyelvi közösségünk egyik égető ügyének tanulmányozásában.” Ehhez annyit tennék hozzá, a jóval fiatalabb pályatárs pozíciójából, hogy ebben Szépe György szinte egyedül áll a magyarországi nyelvészek között: egyetlen kezemen is több ujj van, mint akik elmondhatják magukról azt, amit Szépe. A nyelvpolitikai kérdéseket Szépe nem akadémikus magasságból szemléli, ezt mondja: „Kiindulópontom és elkötelezettségem, hogy szem előtt tartsam annak az embercsoportnak sajátos helyzetét, amelyben élek." Én saját magam is tapasztaltam azt a látszólag óvó, valójában megvető magyarországi nyelvész-véleményt, mely szerint túlontúl beleártom magam politikai dolgokba (ahelyett, hogy a „tiszta nyelvészetet” kutatnám), amikor nemzetközi nyelvi emberi jogi konferenciát szerveztem Budapesten 1997-ben. Amikor Krauss (1992) tanulmánya megjelent a Language-ben, Ladefoged (1992) rögtön kijelentette, hogy az igazi nyelvész felül az elefántcsonttoronyba, megcsinálja a diagnózist, s átadja a politikusoknak. Szépe ezt másképp gondolja, ő másmilyen nyelvész. A Ladefoged sugallta tudományos pártatlanság és a társadalmi elkötelezettség egyáltalán nem összeférhetetlenek (lásd pl. Labov 1982) - Szépe György „hasznos nyelvészete" egyrészt tudományosan érvényes, másrészt társadalmilag elkötelezett. Olyanféle nyelvészet, amiből Magyarországon óriási hiány van. Kiegészítés (2010) A Szépe György által épp csak megemlített „haszontalan nyelvészet” kapcsán szeretnék emlékeztetni Lanstyák István kétrészes tanulmányá155