Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Nelvi jogok, nyelvpolitika

Magyar nyelvtudomány, társadalmi felelősség, politika

ven alkalmazni, mivel annak kulcsfogalma arra, amire szánták, alkalmatlan. A törvénytervezetet kritizáló nyelvészek erre hívták fel a Magyar Narancs, a Népszabadság és a Heti Világgazdaság olvasóinak figyelmét (lásd Nádasdy 2001, Daniss 2001 és Kis 2001). A törvény körül bábáskodó nyelvművelők pedig vagy elfelejtették már a Bárczi tankönyvéből is majd’ fél évszázada tudható alaptételt, vagy elhallgatták azt. Az előbbi esetben etikai felelősségük kisebb, mint az utóbbiban, de akkor sem elhanyagolható. Ez a törvény ugyanis nem korrigál egy széles körben elterjedt téveszmét, hanem megerősíti azt, s teret nyit a teljesen önkényes alkalmazásoknak és büntetéseknek. Társadalmilag káros ez a törvény. Azok a nyelvtudósok, akik ellenezték, a tudományos ismeretekre apelláltak, a tévedések korrigálásának elvét alkalmazva. Azok a nyelvművelők, akik pártolták a törvényt, s előkészítésében aktívan részt vettek, a laikusok tévhiteire építettek - sikerrel.5 Nem szükségszerű, hogy a jövőben is sikeresek legyenek.

12.4. Nincs explicit magyar nyelvpolitika

Magyarországon 2005-ben sincs még formalizált, tudatos, állami nyelvi tervezés, s ebből következően nincs tudatos nyelvpolitika sem. (A nyelvi tervezés olyan tervezés, ami a nyelvhasználat megváltoztatását célozza, lásd pl. Tolcsvai, szerk., 1998. A nyelvpolitika azoknak a törvényeknek, rendeleteknek, szabályoknak és gyakorlati intézkedéseknek az összessége, amelyek a tervezett nyelvhasználati változásokat hivatottak előidézni, lásd pl. Szépe 2001).

A nyelvpolitika Grin (2003: 30) megfogalmazása szerint olyan szisztematikus, racionális és elméletileg megalapozott társadalmi szintű erőfeszítés a nyelvi környezet megváltoztatására, amely a jólét növelését célozza. Tipikusan hivatalos szervek irányítják/gyakorolják, s az illetékességi körükbe tartozó emberek egy részére vagy mindegyikére vonatkozik.

5 Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár a törvénytervezetről elmondott expozéjában (2001. őszén, a 220. ülésnap 52. felszólalásában) például ezt mondta: „Nincs mit titkolni azon, sőt nagyon is büszkék vagyunk arra, hogy a törvényjavaslat fő szabályozási elveit szinte készen kaptuk a nyelvészektől. Örömünkre szolgál, hogy egy valós szakmai és társadalmi igénynek megfelelő, egyben tudományosan is megalapozott (kiemelés tőlem, K.M.) és a kormány törekvéseivel is messzemenően összhangban álló törvény megalkotására van lehetőségünk."

143