Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok tait tankönyvszerkesztő azt mondta nekem, hogy mindenben egyet ért velem, de amit javaslok, az mindenkinek sérti az üzleti érdekeit. Gondolom ezzel magyarázható az is, hogy cikkemet a kárpátaljai magyar pedagógus folyóirat előbb közlésre elfogadta, majd döntését megváltoztatta, s nem közölte. Ebben is különbözik a kárpátaljai Közoktatás a vajdasági Új Képtől, az erdélyi Magisztertől és a felvidéki Katedrától. Az, hogy a magyar tankönyvmizériának nincs hírértéke, változatlanul igaz. Amikor a szlovák nacionalisták a helynevek használatát igyekeznek durva módon szabályozni a magyar tankönyvekben, az rögtön hír a magyar médiában. Arról azonban nem írnak s nem is beszélnek sem a magyar újságírók, sem a magyar politikusok, hogy mekkora károkat okoznak a szlovákiai magyar iskolákban használt magyartankönyvek, lásd erről például Misad Katalin (2009) tanulmányát. A tankönyvek s a tananyagok puristák, nyelvi babonákat terjesztenek, tudományos szempontból elavultak, s néha Janus Pannonius nevének helyes leírása is meghaladja a szerzők vagy a szerkesztők képességeit (az egyik, érettségizőknek készített feladatlapon Pannonius olvasható, Misad 2009: 149). 116
