Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Tóth Károly: Bevezető
Tóth Károly Cr\ korábbi generációk számára. A fiatalok (és nem csak a fiatalok) jelentős része külföldön vállal munkát, nyelveket sajátít el, egészen más kulturális közegben éli le legszebb éveit. Hogyan hat mindez az identitástudatra, a családi, lakóhelyi, baráti, közösségi kötődéseire? És aki itthon marad, milyen kihívásokkal találja magát szemben? Miért íratják sokan, nagyon sokan a gyermeküket szlovák iskolába, még a homogén házasságban élő magyar szülők is? Mit jelent ma magyarnak lenni Szlovákiában? És meddig lehet magyarnak lenni ma Szlovákiában? Szükségszerű-e, hogy a szlovák nyelv elsajátítása nyelvváltást is jelent egyben, és a nyelvváltás szükségszerűen kultúra- és nemzetváltástással is jár együtt? Mindezen kérdések csak töredékei annak, amelyekre a Kerekasztal választ keresett. Az elmúlt húsz évben több kísérlet is történt a közéletet befolyásoló (elsősorban) értelmiségi összefogásra. Mindre jellemző volt, hogy megpróbált egyfajta közvetítő szerepet felvállalni az aktív értelmiség és a közéleti-politikai szereplők között. Elmondható, hogy a maguk idejében, az adott körülmények között többé-kevésbé sikeresek voltak ezek a kezdeményezések. Gondoljunk csak a lévai értelmiségi találkozókra, amelyek fontos szerepet játszottak az akkori három magyar párt közeledésében, s nem kis mértékben ezeknek a találkozóknak volt köszönhető a Magyar Koalíció létrejötte 1994-ben! Ez a találkozósorozat később intézményesült Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum néven, és a kilencvenes évek második felében több fontos országos és kisebbségi közéleti kérdésben felemelte a hangját, megmutatva azt a szellemi potenciált, amely folyamatosan jelen volt a közéletben, de amelyről a politika egyre inkább megfeledkezett. Az Értelmiségi Fórumok hagyományát a 2000-es évek első felében a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum és a Professzorok Klubja közösen újította fel tucatnyi szakmai és szakpolitikai konferencia megrendezésével. Ugyanígy meg kell említeni a Fórum Alapítvány által 1993-ban kezdeményezett szlovák-magyar párbeszédet szorgalmazó programot, amelynek keretében a dél-szlovákiai régiókban egymás mellé ültette a legfontosabb szlovák és magyar politikai személyiségeket, hogy nyíltan, nagy közönség előtt beszéljenek a szlovákok és magyarok viszonyáról Szlovákiában. Ezeknek a diskurzusoknak is volt köszönhető, hogy ebben az időszakban a magyar és szlovák politikusok több megértéssel viszonyultak egymáshoz, és 1998 előtt már előítéletek nélkül tudtak közös kormányt alakítani. Fontos szerepe volt a közéleti diskurzusban a Márai Sándor Alapítvány által rendezett konferenciáknak, melyek a szlovák-magyar közeledésen túl nemzetközi szintre is emelték a kisebbségek helyzetének kérdéskörét, megmutatva, hogy megfelelő megközelítéssel, a közös érdekek keresésé
