Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)

Menyhárt József: A katolikus egyházpolitika nyelvi vetületei Szlovákiában

86 Menyhárt József

és így akár a nyelvcsere előkészítőjévé, felgyorsítójává válhat. Ez a jelenség figyelhető meg a Nyitra-vidéken, ahol a magyar nyelv erősen előrehaladott erózióját a vegyes nyelven tartott szentmisék is segítik. A zoboralji nyelvszigeten élő magyarság katolikussága jóval magasabb a szlovákiai, sőt a szlovákiai magyar átlagnál, a vallásosság itt nem csupán a statisztikai adatokban van jelen, hanem a mindennapi élet szerves része (Sándor 2000, 49). A kétnyelvűség a Zoboralján a mindennapi kommunikáció természetes jelensége, így a két nyelv használata megjelenik a legtovább funkcionáló nyelvhasználati színtéren (Borbély 1993, 85), a vallási életben is. Kolonban ha szlovák nyelvű hívek is részt vesznek a magyar nyelvű szentmisén, a plébános a szentbeszédet szlovákul is összefoglalja (Sándor 2000, 49), Bábindalon pedig még a magyarnak hirdetett szentmise is vegyes nyelvű. Erre akad példa a túlnyomó többségében magyar Csallóközben (pl. Dunaszerdahelyen) is.

d) Intézményi és szervezeti problémák- a magyar nyelvű hitoktatóképzés;- a hivatásgondozás;- a papi továbbképzés;- a céltudatos felnőtt lelkigondozás;- a rétegpasztoráció, ill. az ifjúsággondozás hiánya;- az egyházi oktatási intézmények alacsony száma.

e) A felelős szlovák főpásztori karnak a magyar ajkú katolikusok gondjaihoz való közömbös hozzáállása,

illetve hallgatólagos, esetenként nyíltan vállalt magyarellenessége (a magyar érzületű papok elmozdítása a magyar egyházközösségekből, helyükre gyakran magyarul alig vagy csak nagyon gyengén tudó szlovák papok helyezése.

f) Az új egyházmegyék létrehozatalakor a tömbben élő katolikus magyarság felaprózására való törekvés

A magyar római katolikusok 2008. február 14-ig négy egyházmegyében éltek, melyeknek élén minden esetben szlovák püspök állt.