Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Menyhárt József: A katolikus egyházpolitika nyelvi vetületei Szlovákiában
80 Menyhárt József katolikus egyházszervezet Trianon óta történt változásairól (Sebők 1991, 65-88), András Károly a magyar kisebbség egyházi életéről (András 1991, 13-37), Gyurgyík László pedig a szlovákiai magyar felekezetek demográfiai helyzetéről (Gyurgyík 1991, 131-139) publikált. A Szlovákiában működő, magyar kisebbségeket tömörítő felekezetek kiváló ismerője, Molnár Imre több alapos elemzésben (Molnár 1991, 89-101, 105-120; 1998, 207-257) ismertette az egyházak helyzetét. Az egyházak aktuális eseményei iránt fokozott figyelmet tanúsított a rendszerváltás utáni szlovákiai magyar sajtó is. A legfrissebb szakpublikáció ebben a témában a Fórum Kisebbségkutató Intézet által kiadott Magyarok Szlovákiában sorozat harmadik (Kultúra) kötete, amely A. Kis Béla a református, Zsidó János pedig a katolikus egyház szerepét tekinti át az 1989-2006 közötti időszakban (vő. Csanda-Tóth [szerk.j 2006, 161-207). András Károly a Szlovákiában Trianon után létrejött magyar kisebbségi egyháztörténetet négy korszakra bontja (András 1991, 13-14):- a két világháború közötti húsz évig tartó csehszlovák korszak;- a visszacsatolás kora;- a magyarellenes hullám, majd az ezt követő kommunista elnyomás ideje;- a rendszerváltás után következő időszak. Az 1989-es fordulat után a korábban csak elméletben létező vallásszabadság valósággá vált. A kisebbségek nyelvhasználata és nyelvmegtartása szempontjából nézve kedvező fejlemény volt a magyar nyelven működő hitéleti intézmények létrejötte. A várakozással ellentétben a rendszerváltás után sajnos sem az állam, sem az egyes felekezetek valláspolitikája nem vált kisebbségbaráttá az új körülmények között (Lanstyák 2000, 91). Bár a szlovákiai magyar hívők a rendszerváltást követően viszonylag szabadon szervezhették mozgalmaikat, társadalmi szervezetekbe és pártokba tömörülhettek, érdekeik védelmére alapítványokat hozhattak létre, de lényegében ugyanazon megoldatlan problémákkal kellett szembenézniük, mint az elmúlt csaknem kilenc évtizeden keresztül. 2. Egyház és nyelv - a felekezetek szerepe a nyelvmegtartásban A vallás - különösen intézményesült formájában - minden korban a nyelvhasználatot befolyásoló tényezőként lépett fel (Kiss 1995, 113). Többségi, de különösen kisebbségi helyzetben a felekezetek nem csupán a hitélet és a nemzeti kultúra szempontjából játszanak fontos szerepet, hanem - intézményként értelmezve - lehetőséget nyújtanak a kisebbségi nyelv emelkedett funkciókban való használatára is (Lanstyák 2000, 119; 2002, 145). A kisebbség szempontjából tehát alapvetően fontos kérdés, hogy hitéletét saját anyanyelvén gyakorolhassa. Ez a tényező megőrzi a kisebbségi nyelv
