Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Lampl Zsuzsanna: A nemzeti identitás, avagy a magyar márka megőrzése
lációra hajlamosító nemzeti értékrendje különbözik egymástól, más identitásmegőrző stratégiát kell alkalmazni a tömbben élőknél, és mást a szórványban élőknél. A szórványban élőkre a megtagadó nemzeti értékrend a jellemzőbb, vagyis elutasítják a nemzetiséget, nincs meggyőződésből származó nemzetiségük, valójában nincs nemzeti identitásuk. A tömbben élőknél gyakoribb, hogy van nemzeti identitásuk, magyarnak tartják - még - magukat, de ez a magyarságtudat kényelmetlen számukra, hátrányosnak, sőt veszélyesnek érzik, belülről szúrja a bőrüket. (Természetesen a szórványban élőknél is előfordul a visszakozó nemzeti értékrend, s a tömbben élők között is a megtagadó, csak kisebb mértékben.) Az első esetben tehát a nemzeti identitás „újratermelése” a legfontosabb, a másik esetben pedig a negatív viszonyulás enyhítése, pozitívvá módosítása. Mindkettőt a szükségletorientált stratégiák példájának tekinthetjük. A stratégiák harmadik csoportját a testreszabott stratégiák alkotják. Ezek abban különböznek az előző, azaz a szükségletorientált stratégiáktól, hogy specifikus célcsoportokon belüli rétegekre irányulnak. Például iskolaválasztás előtt álló szülőkre, de azon belül is olyanokra, akik magyar, illetve szlovák környezetben élnek. Vagy: az általános egészségvédő stratégiákon belül más érvényes a fiatalokra és a középkorúakra, más a férfiakra és a nőkre. Eleve feltételezhető, hogy a korcsoportokra is más-más stratégiák érvényesek. Valaki persze azt mondhatná, hogy nem a középkorosztályon és az idősebbeken múlik a nemzeti identitásunk, hanem a fiatalokon, ezért órájuk kell figyelni. Ezzel nem értek egyet, mert amint mondtam, a nemzeti identitás élő folyamat, így bármikor változhat. Továbbá a generációk között e téren is mindig van és lesz kölcsönhatás (néha épp a fiatalok „szlovákosítják el” az idősebbeket). Tisztelt hölgyek és urak, előadásomban tehát azt akartam bemutatni, hogy a nemzeti identitás bonyolult jelenség, amelynek erősítése s ennek következtében a magyar márka sikere komplex stratégiacsomagot igényel. Mi kell ehhez?- Negativisztikus hozzáállás, struccpolitika, tudatlanság helyett átgondolt elemző álláspont, célcsoportok és szükségleteik definiálása, a belőlük származó stratégiák megtervezése és kivitelezése.- Sok segítő agy és kéz - szerintem ez van.- Magyar márkatervező munkacsoport (MMM) kialakítása? A falon látható egy kínai közmondás: a bonyolult problémát bontsd apró részeire, és megszűnik létezni. Nem gondolják, hogy ez kimondottan nekünk szól? Í 49 A nemzeti identitás, avagy a magyar márka megőrzése WÊÊmÈÈÊÊÊÈÊÊÊÊÈ-.
