Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)

Hrubik Béla: A kisebbségek helyzete az állam életében, érdekérvényesítő lehetőségek Szlovákiában és nemzetközi szinten

H ru bŕk Béla- A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1995. évi 270. számú törvénye a Szlovák Köztársaság államnyelvéről;- Az SZK Nemzeti Tanácsának 1999. évi 184. számú törvénye a nemzetiségi kisebbségek nyelvének használatáról;- A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1994. évi 191. számú törvénye a településeknek nemzetiségi kisebbségi nyelven történő megjelöléséről;- A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1994. évi 154. számú törvénye az anyakönyvekről;- A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának rendelete az oktatási önkormányzatról - 51/2000;- Közművelődési törvény - 61/2000;- Törvény a vallásszabadságról, az egyházak és a vallási egyesületek jogállásáról - 394/2000;-Törvény a kerületek önkormányzatáról - 302/2001.

Természetesen e törvények némelyikét azóta módosították, illetve módosítása folyamatban van. Megjegyzendő, hogy a módosított változatok tovább szűkítik még azokat a meglévő, csekély jogokat is, melyek a kisebbségekre, legfőképpen a legnagyobb lélekszámú szlovákiai magyar nemzeti közösségre vonatkoznak.

Ami az európai vonatkozású törvényeket illeti, elsősorban A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, valamint A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt kell említenünk. Az európai törvények betartását, illetve a hazai jogrendbe való beillesztését ún. monitoringbizottságok ellenőrzik, melyek a kisebbség, valamint a kormány képviselőivel való találkozásuk után jelentést készítenek az Európai Parlament felé. Ilyen jelentések már eddig is készültek, és hamarosan, február 12-én tanácskoznak a szlovákiai magyar szervezetek és intézmények képviselői az európai raportőrökkel. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy sem a raportőrök jelentései, sem az európai törvények hazai jogrendbe való fokozatos beillesztése rövid távon nem oldja meg automatikusan a kisebbségek, így a szlovákiai magyar nemzeti közösség helyzetét, státusát sem. Minden egyes jogért, törvényért alaposan meg kell küzdenünk, s elsősorban nekünk kell kezdeményezni, hiszen mára egyértelműen kiderült, hogy minden törvénytervezet, amely a szlovák politika konyhájában készül, alapvetően a többségi nemzet védelmére irányul, illetve minden törvényt, melyet utólag módosítani próbálnak, az a szlovákiai magyarság kárára történik.

A szlovákiai magyar érdekképviseletet jelenleg a Szlovák Köztársaság o Nemzeti Tanácsában az MKP 20 parlamenti képviselője, az Európai Parla^ ment két MKP-s képviselője, valamint a kormány Kisebbségi Tanácsában lévő egyetlen szavazati joggal rendelkező képviselőnk jeleníti meg. A kor-