Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)

Petőcz Kálmán: Status quót vagy sátust?

nagyon rossz. Tehát ezen a téren nincs mihez ragaszkodni. Nem a status quo megtartását kell célként kitűzni.

Nézzük röviden, mi a helyzet a szűkén vett kisebbségi kérdéskörön kívül eső, ám a magyar kisebbségi polgárt szintén mélyen érintő gazdasági, szociális, egészségügyi kérdésekkel! A későbbi előadások részletesebben foglakoznak majd ezzel a témával. Ezen a helyen elegendőnek tartom azt, hogy bemutassak egy térképet, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének publikációjából másoltam ki.6 Itt a kutatók 11 különböző mutató kombinált vizsgálatának alapján sorolták be Szlovákia járásait 8 kategóriába, az elért fejlettségi szint szerint.

A nyolc mutató a következő volt: foglalkoztatottság, városiasodás, végzettség, környezetvédelmi infrastruktúra, gazdásági teljesítőképesség, népmozgalom, szolgáltatási és információs infrastruktúra, szociális helyzet, településszerkezet, populációs index, tájökológia és tájrendezés. Az eredmény, amely a 2004-2005-ös állapotot tükrözi, a magyarlakta járások szempontjából lehangoló: kettő kivételével mind a három legutolsó kategóriában foglalnak helyet, miközben a Nógrádtól Bodrogközig terjedő déli sáv az elemzés szerint Szlovákia legelmaradottabb vidéke. Csak a Felső-Csallóköz és a Mátyusföld nyugati csücske tartozik a fejlettebb régiók közé, Pozsony közelségének köszönhetően.

6 Gajdoš, Peter: Teoretický a metodologický rámec klasifikácie a typológie regiónov Slovenska v kontexte teritoriálnych disparít. In Podoby regionálnych odlišností na Slovensku. Bratislava, Sociologický ústav SAV, 2005.