Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Melléklet
Î24 Melléklet A felsorolt, összefoglalásszerű események hosszabb-rövidebb időre a teljes tanácstalanság állapotára kárhoztatták az itt maradt, az itt hagyott magyarságot. Se pislákolás, se láng! De még egy lámpás sem! Végül is három-négy év vajúdása után egy újfajta hatalom sakktábláján hiányoztak bizonyos figurák, s szükségszerűen a „húzd meg, ereszd meg” szellemében rákerült a dél-szlovákiai magyarság a szocialistának mondott vezetők palettájára. Ezek a vezetők soha nem mondtak le eredeti célkitűzéseikről. Újabb vezércselt vetettek be: a településeket fejlődő és kevésbé fejlődő falvakra osztották. A fejlődésre képesek kapták az állami dotációkat, telkeket mértek az ifjú házasoknak, s itt, a Mátyusföldön a megalománia jegyében beindult az urbanizáció: Galánta, Szered, Vágsellye, Szene, majd Diószeg városi statútumot kapott (az első négy 1960-ban Diószeg 1983-ban). Az ipari létesítmények - bútorgyár, nikkelgyár, vegyiművek megépítésével beindult a bérházak - panelházak - százainak építése, amelyek szinte felszippantották a vidéki magyarságot. Ám megszűnvén az ősi közösség, a falu össze- és megtartó ereje, a városokba költözöttek nem mindnyájan íratták magyar iskolába gyermekeiket. A városi szlovák tanítási nyelvű iskolák tanulóinak létszáma új iskolák építését eredményezte, s a falu, a vidék magyar iskolái a kezdeti lendület meg szakemberpótlás után fokozatosan leépültek. Véleményünk szerint mátyusföldi településeink a felsorolt negatív történelmi változások következtében, a hamleti kérdést kiemelve, négy csoportba sorolhatók:- amelyekben az asszimiláció befejezett tény; ezek a nyelvhatár települései. Ezekben sem a társadalmi, sem a kulturális megmozdulások magyar nyelven 1945 után nem újultak meg, az iskola sem;- amelyekben már csak a Csemadok alapszervezetei fejtenek ki magyar nyelvű tevékenységet, s az anyanyelvén aktív tagság életkora túljutott a nyugdíjhatáron;- amelyekben a Csemadokon kívül az MKP is működőképes, de vagy az elmúlt években szűnt meg az oktatás a magyartannyelvű iskolában, vagy megszűnőiéiben van az iskola; itt bizonyos társadalmi erők aktivizálásával megállítható, sőt visszafordítható az asszimiláció;- amelyekben aktív társadalmi élet folyik, gazdag kulturális tevékenység, és az iskolai létszámproblémák elkerülték a települést; a magyar nemzetiségű lakosság nem degradálta létkérdéssé a nemzetiségét. Az 1. táblázatunk tanulmányozása során sok kérdésére választ kaphatunk, az adatok alapján régiónk településeit besorolhatjuk egyik vagy másik kategóriába. A 45 település közül - a városokon kívül - az összlakosság számát (szlovákot és magyart együtt) követve elmondhatjuk, hogy növekvő tenden-
