Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
96 Tóth Péter—Mezei István Neszmély önkormányzata más esetekben is használni tudja. Jelenleg egy amerikai utazási iroda által szervezett, menetrendszerűen közlekedő kabinoshajó-út egyik megállójaként üzemel a helyszín, ahol programokkal várják a turistákat. A turisztikai lehetőségek kihasználásában a túlpart is érdekelt. A szövetség tagjai között felmerült a közös pályázás lehetősége is. A Vág—Duna Eurorégió keretében négy Phare pályázatban vett részt a szövetség, illetve a Visegrádi Alaphoz is adtak be sikeres pályázatot. A pályázatok többsége további turisztikai fejlesztéseket tervez, illetve az egyik oldalon generált turisztikai forgalom átvitelét a Duna túloldalára. Ennek egyik legjobb példája a Búcs és Neszmély terveiben szereplő, a két falu területén felépítendő Európa-falu, ahol az uniós tagállamok hagyományos falusi építészete kerülne bemutatásra egy skanzen-szerű kültéri bemutató helyen. Mivel a kiállítás csak mindkét oldal meglátogatásával lesz teljes, ezért a fent említett turisztikai átjárás felélénkítéséhez megfelelő megoldásnak tűnik. Paralel lehetőségek is hozhatnak kapcsolatot két település életébe. A Duna mindkét partján fellelhető termálvíz-készleteket hasonlóan aknázzák ki mindkét oldalon, azzal a különbséggel, hogy a magyarországi fürdőknek lehetősége volt nagyarányú fejlesztésekre a Széchenyiterv keretében, míg a szlovákiai fürdőket működtető önkormányzatoknak nem. A fürdőt működtető kisebb szlovákiai települések minden esetben a túlpart nagyobb városaiban fellelhető színesebb programlehetőségekhez kapcsolódnának (például Nagymegyer Győrhöz, Párkány Esztergomhoz), de ugyanez a megosztás fellelhető, fordítottan Észak-Komárom és Dél-Komárom között is. A párhuzamosan, egymáshoz nagyon közel eső fürdők jól kiegészítik egymást, mert a legtöbb esetben a gyógyturizmusra építő fürdő élményfürdővel áll párban. Bekapcsolódás a nagy regionális hálózatokba A közvetlen és kis léptékű összeköttetések mellett kiemelt jelentősége van azoknak az utaknak, amelyek már országok, sőt nagy régiók közti kapcsolatok biztosítására vannak hivatva. Ennek példája az Esztergom-Párkány között újjáépült híd és a körülötte felmerült tervezési kényszerek esete. A 2001-ben átadott Mária Valéria-híd szimbolikusan lezárta a második világháborút, mert ez volt az utolsó háborús roncshíd Európában. Valóságosan meg utat nyitott a két ország közötti tényleges, mindennapi kapcsolatoknak. A közlekedés megindulása azonban új problémák halmazát hozta felszínre. Kiderült, hogy a Duna két partján lévő városok, szűkebb-tágabb régiók között olyan mértékben fellendültek a kereskedelmi kapcsolatok, hogy a városközpontokon átvezető híd máris szűk lett. Építeni kell a várostól nem messze egy nagyobb, a hatalmasra nőtt teherforgalom kiszolgálására is alkalmas hidat. Ez az igény, amelyet megfogalmazott a két város polgármestere, belekapcsolódik egy Európát érintő kérdésbe: hol épüljön ki az új észak-déli európai közlekedési folyosó, hol legyen az V/C jelű helsinki korridor? A versenyben két régió küzd egymással: az Ipolyvölgye (azaz Nógrád megye) és az Esztergom-Párkány régió (azaz Komárom-Esztergom megye). Mindkettő Budapest közelségére, a Kárpát-medence legdinamikusabb központjára hivatkozik fontosságának érzékeltetésekor. A kérdés eldöntésekor több ország érdekének figyelembevételével az Európai Unió is véleményt fog mondani, hiszen a terv komolyan érinti Kelet-Közép-Európa észak-dél irányú összeköttetését. Belefut ugyanis a magyarországi tervezés abba az egész Európát érintő közlekedési problémába, hogy elsősorban a kelet-nyugat irányú közlekedési vonalak vannak kiépítve, és szükség lenne az észak —dél irányú összeköttetésekre is. A két város igénye találkozott az európai közlekedési rend hálózatosodását szorgalmazók gondolataival. A kérdés bonyolultságát és fontosságát a keleti országrész ügyével lehet a legjobban megvilágítani. Ott az országhatárt úgy húzták meg, hogy a vasúti csomópont a mai Ukrajnához került. Ide jutni a magyarországi Zá-
