Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
94 Tóth Péter—Mezei István rületek aránya tekintettel a szabad ivóvíz-kapacitásra, a szennyvízkezelésre. Elkészült viszont a négy megyés szándéknyilatkozat, amely kijelölte azokat a területeket, ahol együtt akarnak működni. 2002-ben indult a közös tervezés általános témákban, elnöki szinten. Kidolgoztak egy együttműködési keret-megállapodást, amit 2004. április 7- én írtak alá a Bánréve melletti Sajószentkirályban (Kráľ). Hosszadalmas volt az ide vezető út, mert egyenként kellett mindenkivel tárgyalni, hogy meglegyen a tényleges négyoldalú együttműködés. Nehézséget Nógrád megye jelentett kezdetben, mert valószínűleg a saját kétoldalú kapcsolatrendszerét akarta előnyben részesíteni. Politikai szintű megegyezés után kezdődhetett a megállapodás megfogalmazása. A tárgyalás nyelve mindenütt az angol volt, ami jó hatású is volt, sőt az eredeti alapdokumentum is angolul készült, melynek elkészítették a magyar és a szlovák fordításait. A megállapodás tartalmilag megfelel bármely más uniós dokumentumnak. Négy elnök írta alá (Gyárfás Ildikó - BAZ, Dóra Ottó — Nógrád, illetve Milan Marčok — Besztercebánya és Zdenko Trebula Kassa megyei elnökök). A cél az volt, hogy a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Interreg IIIA programban minél több pénzt sikerüljön pályázatok útján megszerezni. Ezt követően 3-4 hónap alatt 74 projektjavaslatból álló listát állítottak össze a szakértők az operatív program prioritásai alapján, szintén kölcsönös egyeztetések útján. A négy megye területén, váltott helyszíneken kétszer ment körbe az elkészített projektjavaslat-csomag. Mindenütt 2-2 fős csapat kezelte az ügyet. Megvitatták az egyes önkormányzatok saját hivatali osztályain, folyamatosan javították, és a végén Miskolcon szerkesztették egybe. Egy olyan táblázatot hoztak létre, amelyben benne van, mely megyék vesznek benne részt, ki a projektgazda, mekkora a projekt költségvetése, melyik megye mennyi önerővel vesz részt, ki mennyi pénzt kezel stb. A kész tervezetet megint az elnökök vitatták meg és fogadták el. Az egyeztetések folyamán az elnökök fontossági sorrendet állapítottak meg, ami csak kissé tért el a szakértői javaslatoktól. Az előkészítés meghozta az eredményét. Az első fordulóban 477 db pályázatból 143 volt hibás, 67 nyert. Magyarország 40 pályázatot nyert meg, Szlovákia 27, Ukrajna 9 pályázatot, együtt a másik két országgal. Az első fordulóban Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Magyarország számára rendelkezésére álló keret 46,3%-át nyerte meg, a második fordulóban 58,6%-ot. A 2007—2013-as együttműködési program miatt új stratégiát kell kidolgoznia a részt vevő feleknek. Érdemesebb csak a közeli megyéknek együtt dolgozniuk, mert nem célszerű több partner bevonása. A szakmai titkárság egyedül a vezető projektgazdával tart kapcsolatot. A részvétel tere szűkült a magyar kormány politikai szembenállása miatt, mert a mozgásteret biztosító pénzt elvonták az önkormányzatoktól. Az intézmények közötti együttműködések is szűkek, csak a pályázati pénzzel tudnak beruházáshoz jutni. Ezek nehézsége viszont a határon átnyúló hatás bizonyítása. Beruházás jellegű pályázatokra volna szükség, azok viszont több nagyságrenddel nagyobb pénzt igényelnének. A működésre nem tudnak pénzt fordítani, ha esetleg meg is történik a beruházás. Települési önkormányzatok A települési önkormányzatok szintjén több folyamat zajlik részben egymás mellett, részben egymással összefonódva. A települések közti hajszálerek újraéledése Ez a jelenség elsősorban a határok által erőszakkal elválasztott falvak közti sokad rendű utak újraélesztését, felújítását, kiépítését, használatbavételét jelenti. Jelképesen a somoskői várhoz vezető gyalogos átjárótól számíthatjuk ezt a határszakaszt egészen Dámócig, ahonnan a tervek szerint a Per-
