Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
86 Tóth Péter-Mezei István befolyásolja a legnagyobb mértékben a hagyományosnak mondható kiemelkedő cseh kapcsolatokon túl. A magyar határral szomszédos megyék adataiból is ez derül ki: a magyarországi városokkal kiépített kapcsolatok meghatározóak (3. táblázat). Az együttműködések kialakításakor figyelembe veszik a földrajzi távolságot, de a nemzeti-kulturális vonatkozások sokszor erősebbek ennél. Ezzel magyarázható, hogy a szlovákiai (magyar többségű) városok minden romániai várossal kiépített kapcsolata erdélyi (magyar többségű) városhoz kötődik, hogy a szlovákiai (szlovák többségű) városok Magyarországon és Szerbiában is a szlovákok lakta településeket keresik. Az intézmények közötti kapcsolatokra is ugyanaz az önállóság jellemző, mint az önkormányzati kapcsolatokra. Az egyes intézmények maguk döntik el, alakítanak-e ki együttműködést vagy sem, és a kapcsolatépítés innentől kezdve a két fél együttműködési szándékán múlik. A leggyakoribb az iskolák és a művelődési közösségek találkozása. Ilyenkor énekkarok, irodalmi színpadok, sportegyesületek találkoznak, vagy tanulmányi versenyeken mérik össze tudásukat a tanulók. A pályázati lehetőségek segítenek a szervezéshez szükséges pénz előteremtésében. Eurorégiós kapcsolat Európában már ötvenéves hagyománya van az eurorégiós együttműködésnek. Tevékenységük a mai, határok nélküli Európában is fontos, mert az országhatárok mentén élők hátrányos helyzetüket szeretnék oldani ennek a szervezeti formának a segítségével, amelyben részt vesznek a helyi és a regionális hatóságok képviselői, a társadalmi és a gazdasági élet szereplői. Az önkormányzati szereplők jóvoltából politikai döntéshozó szereppel is bírnak, emiatt kapcsolódni tudnak a hazai és az európai döntéshozó szervekhez. Erejüket jelzi, hogy létrehozták az Európai Határ menti Régiók Szervezetét (ABRD), amely már az Európa Tanács és az Európai Unió határ menti együttműködést érintő politikájának kialakítására is befolyással van. Megteremtették a nemzetközi jogi kereteket, kialakították a pénzügyi támogatások politikáját. Ez utóbbiak sorába tartozik az Interreg, a Phare CBC, a Tacis CBC programok futtatása. Az eurorégiók szervezeti felépítésében többféle minta figyelhető meg. Egy részükben a határ két oldalán tükörszervezetek alakulnak, amelyek sokszor megtévesztően önmagukat is „eurorégiónak” nevezik, majd a két tükörszervezet köt együttműködési megállapodást egymással. A Sajó-Rima Eurorégió esetében mindkét oldalon így hívják a szervezeteket magyarul, illetve szlovákul, s a megalakult közös szervezetnek is ez a neve, hozzátéve, hogy Határon Átnyúló Együttműködés. Az Ipoly Eurorégió is eredetileg a magyar oldali Ipoly Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés és az Ipeľský Euroregión, Jogi Személyek Szövetségéből alapitott Szövetséget (1. ábra, 4. táblázat). A másik modell szerint a részt vevő tagok saját maguk kötnek együttműködési szerződést mindkét oldalról. Választott testület, elnök, illetve elnökség, titkárság (munkaszervezet), valamint munkacsoportok alkotják az eurorégiók közös szervezetét. Ezeket a tagok választják, illetve a munkabizottságokba a résztvevőket delegálják. A titkársági, illetve munkaszervezet funkcióra csak néhány eurorégió esetében hoztak létre önálló irodát. Ezzel szemben több eurorégióban fordul elő, hogy valamelyik tag működteti a munkaszervezetet, esetleg mindegyik oldalon van egy-egy titkárság (pl. Kárpátok Eurorégió). Ahol közös jogi személyiségű szervezetet hoztak létre, ott nyilvánvalóan van egy konkrét központ, székhely, s a másik ország(ok)ban iroda. A titkárság vagy munkaszervezet működési költségeit általában a tagok éves befizetései fedezik, a legtöbb esetben a lakosságszám szerint, de van rá példa, hogy egyenlő arányban.
