Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
TÓTH PÉTER-MEZEI ISTVÁN A TELEPÜLÉSI ÉS TERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATAI A MAGYAR-SZLOVÁK HATÁR MENTÉN A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A magyar közigazgatás A magyar közigazgatás hosszú időn keresztül előnyben volt (Cseh)Szlovákiával szemben. Magyarországon ugyanis már 1990 eló'tt megkezdődött a tanácsrendszer átalakítása, melynek hatására oldódott a kommunista típusú országokra jellemző merev centralizáltság. 1990-ben minőségi értelemben történt döntő változás az önkormányzati törvény megalkotásával és az önkormányzati rendszer bevezetésével. A helyi hatalom szabad választásokra alapozott megszervezése felszabadította az addig szunnyadó energiákat. Az egyes települések önállósodásával, saját belső szellemi és gazdasági erejük bekapcsolásával jelentős fejlesztések indultak el a települések többségében. Az eltelt idő alatt kiderült, hogy az önkormányzati rendszer egyik hibája az elaprózottság. Joga minden településnek, hogy teljesen önálló legyen, saját jogon önkormányzatot hozzon létre. Hiba az is, hogy a települések feltétel nélkül válhatnak várossá. Mind a kis lélekszámú települések, mind a városi funkciókat ellátni képtelen kis városok esetében komoly terhet jelent a meggondolatlanul létrehozott önálló és kihasználatlan intézmények fenntartása magas költségük miatt. Nincs jogosultsága senkinek felülbírálni egy önkormányzati döntést, pl. fejlesztési döntést, csak ha alkotmányba, törvénybe ütköző cselekedetet akarnának megvalósítani. Ez a jelenség összekapcsolódik az önkormányzati középszint hiányával és az államigazgatási felső- és középszint túlburjánzásával. A magyar közigazgatási rendszer középső szintje eltorzult, mert a megyei önkormányzat területi felelősséget, jogköröket és döntési hatáskört nem kapott, viszont az államigazgatási/minisztériumi ún. dekoncentrált szervek nagy számban jöttek létre, pótolandó a középszinten keletkezett hiányt. A megye megmaradt önkormányzatnak, de a megyei tanácsokkal szembeni ellenszenv miatt elvesztette a megye lakosságára és helyi önkormányzataira kiterjedő jogosultságait, és csak a hatáskörébe tartozó intézmények igazgatása maradt a feladata, annak ellenére, hogy a megyei önkormányzatok képviselőit a megye lakossága választja. A megyei képviselők megválasztásának rendjébe is hiba csúszott, mert a megyei jogú városok lakossága kimaradt a választók sorából, miközben a tízezres létszámhatár alatti és fölötti települések köre nem alkot egységes választókörzetet. így aztán a pártlistás politikusok, azaz a megyeszékhely erős emberei adják a megyei önkormányzatok választott képviselőinek jó részét. A hatalmi játszmák a megyék ellehetetlenítésére törekednek mind a mai napig, ennek ellenére máig megvan a megyei választott képviselők és a megyei hivatalok helyismereti előnye (Pálné Kovács 2001). Az önkormányzati törvény létrehozását követően indult meg az államigazgatási szervek területi hivatalainak létrehozása a hiányzó ágazati funkciók pótlására. A határ menti foglalkoztatási viszonyok fontossága miatt a munkaügyi központok példáján keresztül jól lehet szemléltetni, hogy milyen ellentmondásos helyzet alakult ki. A munkaügyi közpon
