Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok és attitűdök a szlovák-magyar határtérségben
74 Csizmadia Zoltán 14. Táblázat. Az erős kapcsolatok akadályozó tényezői (%) Akadályozó tényezők magyar minta szlovák minta kevés az ideje 38,1 45,6 anyagi okok 25,7 41,5 betegség 24,8 26,4 gépkocsi hiánya 23,6 25,5 nagy földrajzi távolság 16,8 25,0 kedvezőtlen tömegközlekedés 15,2 18,6 országhatár 8,8 2,1 nehéz megközelíthetőség 7,2 6,7 Forrás: Lakossági kérdőív (2008). kapcsolattartásban). A következő három tényező (egészségi állapot, a mobilitást csökkentő gépkocsihiány és a földrajzi távolság) nagyjából hasonló arányban a lakosság 16- 25%-át érintette. A legkisebb szerepet a megközelíthetőség és a határ léte jelentette a lakosok szerint. Úgy tűnik, a határ két oldalán élők szorosabb kommunikációját és interakcióját alapvetően eddig is főként a saját élethelyzetükből fakadó kedvezőtlen tényezők nehezítették meg, amelyben a két kulcselem a szabadidő hiánya és az anyagi lehetőségek különbözősége. A kapcsolati tőke térbelisége Az erős és gyenge kötések mindegyikénél rákérdeztünk az adott kontaktszemélyek térbeli elhelyezkedésére a határ másik oldalán. Ez alapján körvonalazható a határon átnyúló kapcsolati tőke térbeli kiterjedése, és a kötések koncentráltsága. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy megfigyelhetők-e sűrűsödések, és ha igen, akkor mely településeken koncentrálódnak a kapcsolatok. Várakozásunk szerint a demográfiai súlyból fakadó természetes tendenciák fognak megjelenni, a nagyvárosokban méretükből fakadóan nagyobb valószínűséggel fognak rokonok, barátok, ismerősök vagy munkatársak előfordulni. A magyar oldali válaszok alacsony száma miatt az eredmények óvatosabban kezelendők. A kevés kontaktus miatt nem olvasható ki egyértelmű tendencia az interperszonális kontaktusok térbeli csatornáinak iránya és súlya kapcsán. A legnagyobb számban (átlagosan csak 3-5 válaszadóról van szó) Kassán, Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Rimaszombaton, Párkányban és Pozsonyban élő személyek jelentek meg a határon átnyúló kapcsolatrendszerekben. Összességében nagyságrendileg 30 településen élnek rokonok, ismerősök vagy barátok. A munkatársi, üzleti relációk jóval kisebb valószínűsége miatt ebben a vonatkozásban már csak 8-10 települést említettek meg a válaszolók. A szlovák oldalon kitöltött kérdőívek alapján pontosabb képet rajzolhatunk a felénk irányuló interperszonális relációk térbeli szerveződési struktúrájáról. Természetesen itt is a nagyvárosok és határ menti térségi centrum településeken sűrűsödnek a kontaktusok (15-16. táblázat). Az erős kötések esetében a legtöbb szlovák oldali válaszadónak a fövárosban van rokona vagy barátja. Majd a nagyvárosok és a határ menti lokális centrumok következnek a sorban. Hasonló logika érvényesül a gyenge kötéseknél is, ahol szintén a főváros emelkedik ki elemszám tekintetében. Komárom helyzete külön kiemelendő, mert mind a négy kapcsolattípus esetében a harmadik legnagyobb arányszámmal rendelkező célpont Budapest és Győr után, jóval kisebb népességszáma ellenére. Természetesen a lista komolyabb következtetésekre nem ad alkalmat, de azt jól szemlélteti, hogy milyen nagyobb gócpontjai figyelhetők meg az interperszonális kötéseken keresztül megteremtődő integrációs mechanizmusoknak a határszakaszon.
