Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok és attitűdök a szlovák-magyar határtérségben
64 Csizmadia Zoltán 5. Táblázat. Jövedelem, anyagi helyzet és a társadalmi rétegek Magyarország Szlovákia Forint I Korona Korona I Forint Megkérdezett átlagos havi nettó iövedelme- átlag 83 823 10 478 15 009 120 125- medián 75 000 9 375 12 000 96 000 Háztartás teljes havi nette5 jövedelme - átlag 167 975 20 997 27 642 221 128- medián 152 000 19 000 25 000 200 000 A háztartás egy főre jutó havi nettó iövedelme- átlag 66 048 8 256 10 232 81 854- medián 62 500 7 812 8 750 70 000 Egy háztartás ideális havi nettó jövedelme mekkora kellene, hogy legyen (megfelelő megélhetéshez)- átlag291 465 36 433 43 589 348 700- medián 300 000 37 500 40 000 320 000 Eltérés a valós medián jövedelemtől () 197 160 Vagyoni helyzet Ň 1 % 1 Ň 1 %~~ 22 vagyontárgy közül mennyivel rendelkezik- jóval az átlag alatti: <= 5 275 27,5 187 18,8- átlag alatti: 6-8 217 21,7 189 19,0- átlagos: 9 -10 157 15,7 177 17,8- átlag feletti: 11 -13 218 21,8 233 23,4- jóval az átlag feletti: 14+ 133 13,3 210 21,1 Átlag feletti csoport aránya 351 35,1 443 44,5 Anyagi helyzet szubjektív megítélése- azonos vagy jobb, mint a többségé571 57,1 594 59,6- a többséghez képest rosszabb minden szempontból 159 15,9 189 19,0 Település lakosaihoz képest- sokkal rosszabb 21 2,1 18 1,8- rosszabb 165 16,5 154 15,5- olyan, mint a többségé 713 71,4 630 63,4- jobb 96 9,6 175 17,6- sokkal jobb 3 0,3 17 1,7 Életforma alapján megadott társadalmi réteg- alsó osztály 52 5,3 28 2,8- munkásosztály 285 29,3 190 19,3- alsó középosztály 276 28,3 231 23,4- középosztály 348 35,7 411 41,6- felső középosztály vagy felsőosztálv 13 1,3 127 12,9 Közép és felső osztály aránya 37,0 44,5 Forrás: Alapkutatás a szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálatára — lakossági kérdőíves felmérés, 2008. kor és területi elhelyezkedés figyelembe vétele ellenére egy alapvető probléma nehezíti meg az eredmények általánosítását. A legutolsó népszámlálási adatok lehetnek referenciák annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy milyen mértékben felülreprezentáltak a diplomások a határszakasz két oldalán lekérdezett mintában. Figyelembe véve az elmúlt hét évben bekövetkezett oktatási expanzió lehetséges hatásait, a népszámlálási megoszlási arányoktól való eltérés mértéke néhány százalékos eltéréseken túl segít abban, hogy a torzítás mértékét ki tudjuk mutatni. A magyar oldalon a mintában a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya nagyjából közelít a népszámlálási adatokhoz, illetve a be-
