Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői
A határtérség térszerkezeti jellemzői 29 5. Ábra. Az államhatár által szétvágott városi vonzáskörzetek Forrás: (Kovács Z. 1990). sem fedik le a teljes térséget. A hosszú határszakaszon a határ közelében Salgótarján, Ózd és Kazincbarcika, míg Szlovákiában Losonc és Rimaszombat található. Lényegében mindegyik kisváros, nagyságrendjét tekintve Salgótarján, a megyeszékhely is. Nagyobb központok (Kassa és Miskolc, a határtól kissé távolabb helyezkednek el. Szlovákiában a városfejlődés inkább a határtól északabbra következett be az elmúlt évtizedekben (Kassa kivételével), míg a határ mentén a 20. század eleji közepes városok nagy része megrekedt a korabeli lakosságszám szintjén (Horváth 2004). így napjainkra jelentős nagyságú, városhiányos területek alakultak ki, különösen a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Kassai kerület érintkezési övezetében. A központok elhelyezkedése szerint a határtérséget öt tipikus, funkcionális övezetre lehet felbontani. — Pozsony agglomerációja. Ide értjük a szlovák oldali hagyományos szuburbán övezetet egészen Somoijáig, amely a legfőbb ingázási övezete a szlovák fővárosnak. Agglomerációja ugyanakkor már túlnyúlt a határon, érinti Mosonmagyaróvár határhoz közeli térségét, valamint osztrák területeket is.- A dunai városok övezete. Ide érthetjük már Győrt, valamint a dunai várospárokat, úm. Révkomárom/Komárom, Párkány/ Esztergom. Különösen a két Komárom és Győr közlekedés-földrajzi helyzete predesztinál jelentős határon átnyúló vonzáskörzet kialakulását. E városok különleges jelentőségét az adja, hogy lényegében egy urbánus tömörülésként kell ma már számolnunk velük. így együttesen lakosságszámuk már meghaladja az ötvenezret, tehát egyesített közös szolgáltatásaik, gazdasági vonzerejük egy hazai közepes város
