Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői
20 Hardi Tamás táron átnyúló lakossági és gazdasági mozgásokat, amelyek a nemzetállami tér határ menti területeit olyan különlegessé teszik. Napjainkban és térségünkben tehát azt tekinthetjük határ menti térségnek, amelynek mindennapi életét alapvetően befolyásolják a szomszédos határtérséggel fenntartott interakciók. A térbeli határokkal foglalkozó irodalom egyre többször utal a gyakorlati élet azon tényére, hogy a régiók (itt a különböző államokhoz tartozó térségek) közötti éles elhatárolás ma már a múlté, s egyre inkább a rendszerek közötti átmeneti jelleggel bíró övezetek kialakulását figyelhetjük meg (Fleischer 2001; Novotny 2007). Valójában a két definíció együtt érvényes, hiszen továbbra sem negligálhatjuk a határ térszerkezet formáló szerepét, még akkor sem, ha a schengeni belső határok esetében az államhatár fizikai korlátozó szerepe megszűnt. Még az államhatár teljes megszűnése esetén is (mint pl. a belső német határ) a vonal történelmi szerepénél fogva megmarad, hiszen a határ menti területek fejlettségi, hálózati jellegzetességeinek kialakításakor fontos szerepe volt a nemzetállami fejlődés során. Az EU belső határai is csak az átlépés teljes szabadságát biztosítják, de a mindennapi életet szabályozó nemzetállami rendszerek különbségei megmaradtak. Az EU külső határai, s a nem-EU határok pedig továbbra is fizikai értelemben akadályozzák az interakciók szabad alakulását. E definíció-páros tehát a határtérség funkcionális megközelítését tartalmazza, s így kevésbé ad módot a közigazgatási természetű lehatárolásokra. Látható, hogy egyik meghatározás alapján sem vagyunk képesek egy éles, pontos határtérség lehatárolást tenni, hiszen ahány funkció, annyi mozgástér létezik, mást fog kialakítani a munkavállalás, mást a bevásárlás stb. Ugyanakkor sok esetben kénytelenek vagyunk kompromisszumot kötni, s pl. a jelen kutatás vonatkoztatási területét kijelölni. Korábbi vizsgálatok eredményeire támaszkodva a kutatásunk vizsgálati területének lehatárolásakor egy 20 km széles sávot minősítettünk automatikusan határtérségnek, majd ezt tapasztalati úton kiegészítettük olyan, főként városi, urbánus területekkel, amelyek a határon átnyúló mozgások központjai, a határon átvezető utak első fontos állomásai. Meghatározásához az alábbi jelenségek vizsgálatát végezhetjük el: Vizsgálnunk kell a határtérség elhelyezkedését a határos államok területi fejlettségi struktúrájában, valamint fontos információt rejt a határtérségek közötti fejlettségi különbségek bemutatása is. A strukturális alapok, a centrum-periféria viszonyok bemutatása mellett fontos azoknak a térszerkezeti fejlődési tengelyeknek az ismerete, amelyek a nemzetállaminál nagyobb területi egységek, nagyrégiók keretei között alakulnak, alakultak ki. Ezeket meghatározhatják a városhálózat, a történelmi állami, birodalmi keretek, de a modern gazdaság európai léptékű területi jellemzői is. A lakossági mozgások (vagy lehetséges mozgások) egyik legfontosabb befolyásoló tényezője a városok vonzásterei, a városhálózat és az államhatár viszonya. A határ elválasztó szerepe korlátozza a központok elméleti vonzáskörzeteit, s viszont, kialakulnak olyan térségek, amelyek a hazai városhálózat vonzásteréből kimaradnak vagy gyengén integráltak, városhiányos perifériák. Általában azt mondhatjuk, hogy az államhatár történelmi térformáló szerepének egyik legfontosabb manifesztációja a városi vonzásterületek átalakítása. Napi mozgásaink nagy része a településhálózati jellegzetességekhez igazodik: a munkahely, a szolgáltatások igénybevétele, az iskola egyre kevésbé kötődik a lakóhelyhez, azokat különböző településeken, központokban vesszük igénybe. A határ mentén élők számára ezek lehetnek hazaiak, de lehetnek a gyakran térben közelebbi, de másik állam területére eső települések. Általában az előző kettővel egymást erősítő kölcsönhatásban van a közlekedési hálózat alakulása is. A nagy hálózati elemek határokat keresztező irányai általában a tranzitforgalom szolgálatában állnak, amelyek a határtér