Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika és annak középtávú dél-szlovákiai határ menti vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében
162 Lelkes Gábor 19,97%-át az állami költségvetés állta, míg a községi önkormányzatok által nyújtott összeg a kiadások 1,79%-át tette ki (30,18 millió euró). A magánszféra hozzájárulása összesen 395,17 millió eurót tett ki (23,49%). A Nemzeti Fejlesztési Tervben a prioritások közötti forrásmegosztás arányai igy mutattak:- az ipar és a szolgáltatások versenyképességének a növelése - 15,71%,- a szakképzett és rugalmas munkaerőn alapuló foglalkoztatottság növelése - 19,75%,- a multifunkciós mezőgazdaság és vidékfejlesztés - 36,48%,- a közlekedési, a környezeti és a települési infrastruktúra fejlesztése - 26,88%. A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozását követően a benne meghatározott specifikus célok megvalósításának kapcsán kerültek kidolgozásra az ágazati operatív programok (Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program,17 18 Humán Erőforrás Operatív Program,'* Ipar és Szolgáltatások Operatív Program)'9 20 és az Alap Infrastruktúra Operatív Program20 (mely az ország infrastrukturálisan elmaradott és az 1. célkitűzésbe tartozó 7 kerületének a közlekedési, a környezeti és a települési infrastruktúrájának fejlesztését tervező programdokumentum). A kitűzött célok elérésének céljából mind a négy operatív program prioritásokat állapít meg, illetve egy sor saját intézkedés megtételéről gondoskodik. A program-kiegészítőkben aztán ezen intézkedéseket egészen a tevékenységek szintjére bontották le, mégpedig pontosan meghatározott:- támogatási csoportokkal és összegekkel,- lehetséges kedvezményezettekkel,- célcsoportokkal. Az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 4. cikkelyének rendelkezéseivel, illetve az Európa Bizottság egyéb követelményeivel összhangban a SZK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma meghatározta a Pozsonyi kerület (NUTS2) azon térségeit, amelyek eleget tesznek a 2. célkitűzés kategóriájába való besorolás követelményeinek. A fentiek szerint kialakított régióba a Malackai, a Bazini és a Szenei járás egyes területei, illetve a dunacsúni, a horvátjárfalui, az oroszvári, a pozsonyszőllősi és a pozsonybesztercei városrészek lettek besorolva. Ez a Pozsonyi kerület teljes területének 28,82%-át teszi ki. A 2. célkitűzés hatálya alá tartozó régió fejlesztési stratégiájának alapját elsősorban olyan célok képezik, mint a térségen belüli gazdasági tevékenység diverzifikálása, a fejlesztési erőforrások lehető leghatékonyabb kihasználása, illetve az infrastruktúra fejlesztése. A fent lehatárolt területeken az utóbbi célok az Egységes Programdokumentum Pozsony 2. célkitűzés programdokumentum alapján történtek a 2004—2006 időszakban, míg az adott régió humánerőforrás fejlesztésének kereteit az Egységes Programdokumentum Pozsony 3. célkitűzés programdokumentum adta meg. A Strukturális Alapok mellett a 2004— 2006 közti időszakban a Kohéziós Alap forrásai is jelentősen hozzájárultak az ország egyes régióinak a fejlődéséhez, a közlekedési és a környezetvédelmi infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően — melyek a Kohéziós Alap által alkalmazott elv alapján nagy költségvetésüek (egy beruházás költségvetésének el kell érnie legalább a 10 millió eurót),21 valamint a közlekedési hálózat fejlesztését illetően a projektumnak az európai kontinens kohézióját elősegítő transzeurópai hálózatok fejlesztéséhez kell hozzájárulnia. 17 Irányító hatósága a Földművelődésügyi Minisztérium Strukturális Politika Osztálya. 18 Irányító hatósága a Munkaügyi-, Szociális- és Családügyi Minisztérium, HE OP Irányító Szerv Osztálya 19 Irányító hatósága a Gazdasági Minisztérium, a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség - Ágazati Operatív Program Irányító Osztálya 20 Irányító hatósága az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium AI OP-t Irányító Osztály 21 A Kohéziós Alap a projektumok költségvetésének 85%-át biztosítja.
