Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika és annak középtávú dél-szlovákiai határ menti vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében
160 Lelkes Gábor- szlovák-magyar határ-Ipolyság-Zólyom vasútvonal modernizálása,- a határon átnyúló munkaerőpiac létrehozása,- az idegenforgalmi fejlesztések során szoros kapcsolat Magyarországgal. Kassai kerület A gazdasági és szociális fejlesztési programban a kerület öt stratégiai fejlesztési területe között nem szerepel sem a nemzetközi együttműködés, sem a határ menti együttműködés. A szlovák—magyar határ érintőlegesen egyegy szakpolitikai célkitűzés keretén belül van megemlítve:- a „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” stratégiai fejlesztési területnél említésre kerül, a tokaji borvidék fejlesztésénél fontos a magyarországi tokaji borvidékkel való együttműködés,- a „Közlekedés és telekommunikáció” stratégiai fejlesztési területnél említésre kerül Kassa—Miskolc gyorsforgalmi útszakasz megépítésének szükségessége, valamint a hajózási feltételek javítása a Tiszán,- a „Szociális tőke és intézményi együttműködés megerősítése” stratégiai fejlesztési területnél említésre kerül a szlovák-magyar határ menti eurorégiók fontos szerepe a regionális fejlesztések terén,- a „Kis- és középvállalkozások gazdasági aktivitásának növelése” stratégiai fejlesztési területnél kiemelésre kerül, hogy a határ menti területek idegenforgalmi fejlesztésénél fontos az együttműködés és koordináció a szomszédos régiók idegenforgalmi szereplőivel. AZ UNIÓS TÁMOGATÁSI PROGRAMOK Az Európai Unió deklarált célja az egyes országok és régiók között fennálló fejlettségi különbségek mérséklése és a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatásának elősegítése. E cél érdekében az EU forrásokat biztosít, melyek többsége az alábbi három nagyobb csoportba sorolható:- előcsatlakozási alapok,- Strukturális Alapok, Kohéziós Alap és egyéb uniós alapok,- közösségi kezdeményezések. Az előcsatlakozási alapok azon pénzügyi eszközök együttes elnevezése, amelyeket az Európai Unió a társult országok csatlakozásra való felkészülésének támogatására állított fel. 1990-től kezdődően a Phare9 volt az az uniós támogatási forma, amely Szlovákia társadalmi-gazdasági fejlesztéséhez először adott pénzügyi segítséget, majd a későbbiekben további két uniós forrás - ISPA,10 11 SAPARD" - is segítette az ország regionális fejlesztését és a területfejlesztést intézményesíteni. Szlovákia az EU-csatlakozást megelőzően az előcsatlakozási alapokból mintegy 1 milliárd euró támogatást kapott olyan alapvető problé-9 A Phare Előcsatlakozási Programot (Pologne-Hongrie Aid a la Reconstruction Économique) 1989-ben hozta létre az Európai Közösség, eredetileg azzal a céllal, hogy támogatassa Lengyelország és Magyarország gazdasági szerkezetátalakítását. A gazdasági és politikai átmenet elősegítésére 1989-ben létrehozott Phare programot 1996-ra úgy bővítették ki, hogy akkor már a közép-európai régió 13 országában jelen volt. 10 Az ISPA Előcsatlakozási Program (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nagyberuházásokat támogatta az EU-hoz csatlakozni kívánó államokban. Az Agenda 2000-ben az Európai Bizottság javasolta, hogy a Phare programot az EU tagságra váró országok felkészítésére összpontosítsák, a segítséget az acquis communautaire átvételénél két alapvetően fontos, kritikus témára — az intézményépítésre és a beruházások támogatására - koncentrálják. 11 A SAPARD Előcsatlakozási Program (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) a közép-európai reformországokban elsősorban a magánszektort felölelő önkormányzati, térségi kezdeményezéseket támogatta az EU Közösségi Agrárpolitikájába való bekapcsolódás céljából, így járulva hozzá a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés kialakításához.
