Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika és annak középtávú dél-szlovákiai határ menti vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében
A szlovákiai regionális fejlesztés-politika... 149 rencia Kerete 2007—2013 dokumentumnak a kidolgozását, melynek az első változatát 2005 októberében fogadta el a kormány. A dokumentum elfogadását követően számos hazai és uniós észrevétel született a tervdokumentummal kapcsolatosan, amelyek bedolgozását követően 2006 tavaszán a kormány a 457/2006 sz. kormányrendeletben ismételten elfogadta az ország 2007-2013 programozási időszakra vonatkozó új, középtávú stratégiai fejlesztési tervét. A stratégiai tervdokumentum tartalmazza az ország gazdasági és társadalmi felemelkedése végett prioritásként kezelendő területeket és aktivitásokat 2007- 2013 közt (melyek számára a forrásokat a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap biztosítják majd). A 2006 nyarán bekövetkezett kormányváltás után a hatalmat megszerző Fico-kormány ezen stratégiai tervdokumentumot átdolgozta, majd a kormány által 2006 telén elfogadott dokumentum került Brüsszelbe, s szolgált kiindulási pontként az Európa Bizottsággal való tárgyalásokon a 2007—2013 programozási időszak támogatási céljainak és feltételeinek véglegesítésére. A szlovákiai régiók fejlődése szempontjából a Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007—2013 stratégiai dokumentum mellett a második legmeghatározóbb stratégiai dokumentumnak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Vidékfejlesztési Terve 2007-2013 számít, mely a vidéki térségek társadalmi és gazdasági felemelkedését hivatott koordinálni a 2007—2013 uniós programozási időszakban. A TERÜLETFEJLESZTÉS REGIONÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZERE Bár a területfejlesztés regionális intézményrendszere sokszereplős, a legmeghatározóbb regionális szereplőknek a regionális és a helyi önkormányzatok számítanak. Mindkét önkormányzati szinten az elmúlt fél évtizedben kiépült az EU-konform intézményrendszer, megalakultak az önkormányzati képviselőtestületek területfejlesztési bizottságai, valamint az önkormányzati hivatalok területfejlesztési szakosztályai. Az 503/2001 Tt. törvény értelmében mind a 8 regionális önkormányzat rendelkezik az önkormányzati képviselőtestület által jóváhagyott területfejlesztési stratégiával, amely kötelező érvényű az adott regionális önkonnányzat számára (1. ábra). A helyi önkormányzatok többsége szintén rendelkezik a törvény által előírt stratégiai fejlesztési tervekkel (a stratégiai tervek hiánya leginkább az aprófalvakban fordul elő, ahol a szűkös pénzforrások nem teszik lehetővé ezen dokumentumok kidolgozását). A fentiekben említett két szereplő - a regionális és a helyi önkormányzatok - mellett a régiók felemelkedésében fontos szerepet játszanak még a különféle tanácsadó és közvetítő szervezetek és intézmények, amelyek információátadással jelentősen növelhetik a régió lakosságának, vállalkozásainak és intézményeinek versenyképességét, elősegíthetik egyegy régión belül az életszínvonal minőségbeli növekedését. Szlovákiában számos köz- és magánintézmény igyekszik ezen említett szolgáltatásokat nyújtani a régiók irányába, melyek közül a területfejlesztést leglényegesebben elősegítő intézményeknek a Regionális Fejlesztési Ügynökségek Integrált Hálózata és a Szlovák Nemzeti Kis- és Középvállalkozásfejlesztési Ügynökség számítanak. A szlovákiai régiók fejlesztésében a legjelentősebb intézményi háttérrendszerrel az Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma által támogatott Regionális Fejlesztési Ügynökségek Integrált Hálózata rendelkezik. A hálózat kiépítése 2000 szeptemberében kezdődött el (a 738/ 2000 számú kormányhatározat alapján), melyet 2007 júniusában az ország 34 városában 34 iroda képviselt, ebből 13 a magyarlakta dél-szlovákiai régió városaiban volt (2. ábra). A hálózatba tartozó regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ) jogi személyek társulásaként jöttek létre, s nonprofit szervezetként működnek. Az
