Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lampl Zsuzsanna - Hardi Tamás: Ingázó munkavállalás
134 Lampl Zsuzsanna-Hardi Tamás ember elszívó hatása olyan mértékben érvényesül, hogy a magyar régióban több szakmában jelentés munkaerőhiány alakult ki. Érdekes lehetőség, hogy egy osztrákszlovák-magyar közös regionális munkaügyi stratégia felvázolásával ezt a hiányt a magyar oldal pótolhatná Szlovákiából is. Az adók, járulékok, jogi lehetőségek különbségei szintén erősíthetik a határon átnyúló ingázást. Szlovákiában pl. a munkaerőkölcsönző cégek szabad működése lehetővé teszi, hogy a magyarországi alkalmazó nagyvállalatokkal szerződést kössenek, s mindig a megfelelő létszámú dolgozót ingáztassák Magyarországra. így a hazai cégek egy-egy nagyobb megrendelés esetén rugalmasabban jutnak több dolgozóhoz, s a végén a leépítésük is „problémamentes”. Mindenesetre ezek a különbségek időlegesen erősebbek lehetnek a térszerkezeti meghatározottságoknál, akár azokkal szemben is hathatnak. Az osztrák-magyar határ esetében a jövedelmi különbségek miatt gyakran a hagyományos városokból (Szombathely, Sopron) ingáznak a munkavállalók a burgenlandi vidéki térségekbe, kisvárosokba. Mint láttuk tehát, az államhatár menti területek munkaerőpiacára jelentős hatást gyakorolhat az államhatár jelenléte. E két hatás erősítheti, s gyengítheti is egymást. A rendszerbeli különbségek ráerősíthetnek egy térszerkezeti adottság hatására, vagy ki is olthatják azt. Az osztrák—magyar határ menti munkavállalás mozgási irányaiban egyértelműen a két rendszer közötti eltérés a fő alakító tényező, a földrajzi térszerkezet hatásai csak másodlagosan érvényesülnek, a munkavállalás célterületei elszórtan helyezkednek el, kicsi a földrajzi koncentráció. Ezzel szemben a szlovákmagyar határ esetében a térszerkezeti hatások történelmi léptékben meghatározzák az ingázási irányokat, itt az átjárás jellemzően néhány központra koncentrálódik. A határon átnyúló ingázás és a helyi munkaerőpiac A határon átnyúló ingázás érdekességét az adja, hogy jogilag egy nemzetközi migráció valósul meg, de zömében lokális körülmények között. A munkaügyi adatgyűjtés általában külföldiek munkavállalására vonatkozik, s hasonlóképpen a munkavállalás szabályozása is. Maga a jelenség azonban eltér a hagyományos „külföldi” munkavállalástól, hiszen a munkavállalók életvitelszerűen a szomszédos államban élnek, míg munkahelyük a másik állam területén van. Ez a szituáció kiemeli ezt a munkavállalói kört a külföldiek közül, hiszen helyzetük sajátos, ami egy sor kérdést vet fel: a napi közlekedés megszervezésétől a közszolgáltatások igénybevételén át az adózásig és a jövedelem átváltásáig számos különleges helyzet merülhet fel. Az általunk vizsgált jelenséget tehát el kell választanunk az általános, nemzetközi térben jelentkező munkavállalástól, mivel az tipikusan egy határon átnyúló munkaügyi térséget, vonzáskörzetet érint. Tehát egy olyan jelenséggel van dolgunk, amelyet a nemzetállami téren belül már ismerünk, azonban a piac törvényeinek engedve, s a felmerülő lehetőségeket (a határok átjárhatóságát, az intézményi integrációt, s a szomszédos határtérség széles értelemben vett elérhetőségének javulását) kihasználva egyes lokális munkaerő-piaci térségek átnyúlnak a közeli államhatáron, s kapcsolataik egy részét kiépítik annak másik oldalán is. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az egyik állam munkaerőpiaci térsége egy az egyben terjed ki a szomszédos határ menti területekre. Az uniós integráció ellenére az általunk vizsgált lokális szinten az állam szabályozó, fiskális stb. funkciója erős. Márpedig az állam (általában) hivatalosan nem tesz kivételt a szomszédos állam polgárai között, pont az állami szintű integrációnak köszönhetően nem alkalmazhat más szabályozást a határ mentén élő külföldiek fogadására, mint a
