Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lampl Zsuzsanna - Hardi Tamás: Ingázó munkavállalás
132 Lampl Zsuzsanna-Hardi Tamás tette az MTA RKK NYUTI-val együttműködve. Ez utóbbi felmérés keretében 500 szlovákiai munkavállalót kérdeztünk meg, akik Magyarországra ingáznak. A szlovákiai munkavállalók magyarországi alkalmazása az EU-csatlakozás előtt is létezett, már az 1990-es évek végétől sokan jártak át a határhoz közeli munkahelyekre. Ezt elősegítette a két állam megállapodása, a közös nyelv és kultúra, s a határhoz közeli szlovák járások magas munkanélkülisége. A csatlakozás utáni időben talán a leggyorsabban növekvő, legintenzívebb határon átnyúló folyamattá vált az országban, így komoly figyelmet is keltett. 2004-2005-ben az ingázók számát 30 ezer körülire becsültük. Napjainkra a kép részben megváltozott: Szlovákia gyors gazdasági növekedésének köszönhetően a bérek kezdenek kiegyenlítődni, sőt egyes ágazatokban és az árfolyamhatásoknak, az alacsonyabb adóelvonásnak köszönhetően szlovák oldalon néhol még magasabbak is. (Igaz, tapasztalataink szerint az alacsonyabban kvalifikált tevékenységek esetében Magyarországon magasabbak a bérek - elsősorban a magasabb minimálbérnek köszönhetően, miközben az alacsony minimálbér és az egykulcsos adórendszer következtében Szlovákiában nagyobbak a bérek közötti különbségek regionálisan és beosztástól, munkahelytől függően.) Ugyanakkor a legutóbbi években új jelenségekre is felfigyelhettünk: Pozsony agglomerációját kiterjesztette Magyarországra és Ausztriára; sok pozsonyi család vásárolt ingatlant, s költözött a közeli, de szomszédos országban lévő településekre. Ők is lényegében a határon át ingázók számát gyarapítják, mivel munkahelyüket, iskolájukat természetesen megtartották a szlovák fővárosban. A határ keleti részén pedig megindult a magyarországi szakemberek ingázása szlovákiai munkahelyekre. Ez ugyan még kisebb volumenű, mint a dunai szakaszon a Szlovákiából Magyarországra áramlóké, de vélhetően növekvő jelenséggel van dolgunk. AZ ÁLLAMHATÁR ÉS A MUNKAVÁLLALÁS A határon átnyúló ingázás sajátosságai Az ingázó munkavállalás az indusztriális társadalom egyik alapvető jelensége. A közlekedési lehetőségek javulásával lehetővé vált, hogy a munkahely és a lakóhely térben különváljon egymástól. A munkahelyek térbeli koncentrációjának erősödésével egyre nagyobb lett a jelentősége az ingázó forgalomnak, melynek fő iránya a vidék és város között alakult ki. Ingázónak nevezhetjük azokat a munkavállalókat, akiknek munkahelye és lakóhelye eltérő településeken található, s mozgásuk napi vagy heti rendszerességgel valósul meg a két pont között. Kutatási eredmények azt mutatják, hogy az ingázó forgalom nagysága függ a megközelítési időtől, s egy-egy munkahelyre ingázók nagy hányada a 60 perces zónán belül mozog. Jellemző, hogy minél nagyobb egy munkahelyeket kínáló központ, annál nagyobb a munkaügyi vonzáskörzete, annál hosszabb lesz az ingázók által az utazással eltöltött átlagos idő. A klasszikus ingázás motivációi között elsősorban a munkahely, mint ingázási cél szerepel, tehát az ingázó saját lakóhelyén nem, vagy csak nagy kompromisszumok árán juthatna munkához. így szükségszerű, hogy naponta egy másik településre járjon dolgozni. Az iskolásnak tűnő bevezető szükségességét az indokolja, hogy rávilágítsunk arra, hogy egy államon belüli térben az ingázás irányát és távolságát a térségen belül a munkaerőpiacon tapasztalható kínálat-kereslet és a közlekedési lehetőségek befolyásolják. Ettől eltér egy határ menti térség munkaerőpiacának helyzete. Az államhatár módosítja az ingázás irányára és távolságára ható tényezőket. Ez a módosulás a határ funkcióitól függően különböző mértékű és minőségű lehet. Mik lehetnek ezek a hatások? Két jellegzetes tényező csoportot különböztethetünk meg.
