Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Reisinger Adrienn: Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok
Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok 127 arról van szó, hogy Magyarországon élő, de külföldi állampolgár oktatását kell biztosítani, hanem olyan mozgásokról, melyek sok esetben napi ingázást jelent a határon keresztül, vagy csak az oktatás idejére jelentenek tartózkodást az országban. Ennek értelmében véleményünk szerint a közoktatásban alkalmazott 1993. évi LXXIX. törvény külföldiekre vonatkozó részletesen bemutatott paragrafusa csak részben lehet alkalmas arra, hogy megfelelő jogszabályi keretet biztosítson az ilyen típusú oktatási folyamatokra. A törvény tandíjmentességet akkor biztosít a külföldi hallgatók számára, ha többek között a szülő kereső tevékenységgel rendelkezik Magyarországon. Ebben az esetben ez nem reális feltételezés, hiszen a felvidéki magyar diákok állandó lakhelye Szlovákiában van, szüleik is ott dolgoznak. Ennek alapján a diákok nagy részének tandíjat kellene fizetni, viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy csak kevés olyan intézmény van, ahol kémek is a diákoktól térítést az oktatásért. A tandíjmentesség korábbi feltétele, a tartózkodási engedéllyel való rendelkezés erre a típusú oktatási képzésben való részvételhez is reális kereteket szabott. Az intézmények vezetőivel folytatott beszélgetések alapján elmondható, hogy sürgető lenne egy egységes, kiemelten a határon átnyúló oktatási kapcsolatokra vonatkozó jogszabályi keretfeltétel kidolgozása, mely egyértelműbbé tenné a felvidéki magyarok magyarországi közoktatásban való részvételét. Ennek hiányában a felvételinél változatosan kezelik a felvidéki hallgatókat, van, ahol kiemelten figyelnek rájuk, a felvételi eredményektől függetlenül felveszik őket, míg máshol nem tesznek különbséget köztük és a magyar állampolgárok között. A felsőoktatási szabályozás egyértelműbb feltételeket szab, bár a felkeresett intézmények között szintén vannak olyanok, ahol rugalmasan kezelik a felvidéki hallgatók felvételét. A diákok motivációját vizsgálva megállapításra került, hogy a legtöbb diák azért szeretne magyarországi középiskolában tanulni, hogy nagyobb eséllyel kerülhessen be magyarországi felsőoktatási intézménybe, illetve nagyobb eséllyel tudjon Magyarországon elhelyezkedni. A diákok kisebb része az, aki visszamegy Szlovákiába, bár manapság az ottani jobb bérek miatt az érettségi utáni munkavállalási szándék esetén ez egyre gyakoribb jelenség. Az intézmények vezetőinek összességében pozitív tapasztalata van a felvidéki diákokkal kapcsolatban, szorgalmas, jó képességű diákok, akik magyarországi tanulását támogatni kell, de - mint ahogy a fentiekben már megfogalmazásra került — egyértelműbb keretek között. Tisztázni kellene azokat a problémákat is, mely szerint a magyar intézmények elszívják a szlovákiai iskolák elől a magyar diákokat, így azok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Ennek a kérdésnek a tisztázása túlmutat a határon átnyúló kapcsolatok problematikáján, ebben az esetben a határon túli magyarság kérdése is előtérbe kerül, melynek megoldása már politikai kérdés is. Több intézményvezető kiemelte az EU csatlakozásban és a schengeni határnyitásban rejlő lehetőségeket, azonban a gyakorlatban még nem jelentkeztek ezek érezhető hatásai. Egy-egy intézmény jelezte, hogy az EU miatt nőtt a felvidéki magyarok száma az intézményben, illetve, hogy a szabad határok miatt az idei évben érezhetően több volt a jelentkező. A diákok határon átnyúló mozgása mellett a két ország határ menti intézményeinek kapcsolatai is elemzésre kerültek, melynek alapján elmondható, hogy mind szakmailag, mind emberileg szükség lenne a kapcsolatok, együttműködések elmélyítésére. Ennek a következő metszetei lehetnek:- Szoros, kétoldalú együttműködésre lenne szükség, melynek keretében hatékony kutatási, oktatási kapcsolatokat lehet működtetni: ez vonatkozhat vendégoktatók küldésére, fogadására, közös konferenciák szervezésére pl. a határ menti együttműködési lehetőségekről, a közép-európai térszerkezet jövőjéről stb., oktatói és haliga-
