Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Reisinger Adrienn: Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok
Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok 117 magyar nemzetiségű szlovák állampolgárságú diák tanul,13 ebből 100 fő tanul Balassagyarmaton. A magas létszám okát a város intézményeinek vezetői a határ közelségében látják, azonban a hasonlóan közvetlenül a határ mentén fekvő többi település esetében nem tapasztalható ilyen kiugróan magas érték. Okként említhető még a képzési kínálat, illetve egyéb, a kutatás során fel nem tárt tényezők is szerepet játszhatnak ebben a jelenségben. Több intézményben jellemző volt a diákok számának ingadozása, melynek okaként több iskolavezető említette az EU csatlakozás tényét. Ahol csökkent a diákok száma, ott elsősorban a szigorodó szabályozásra utaltak,14 melynek következtében több esetben merül fel a tandíjfizetési kötelezettség. A szabályozás ellenére a megkérdezett intézmények legnagyobb részében nem kell tandíjat fizetni, vagy ha kell, akkor az igazgatók általában élnek azzal a lehetőségükkel, hogy mérsékeljék ennek nagyságát. Több igazgató azzal érvelt, hogy látva a szlovákiai diákok anyagi helyzetét, inkább nem kémek tőlük tandíjat, ezzel is támogatva őket, hogy anyanyelvi környezetben tanulhassanak, így a törvényi szabályozás gyakorlati alkalmazása rugalmasnak minősíthető, az adott intézmény vezetésétől függ, hogy kell-e tandíjat fizetni. Azonban nem csak a tandíj kérdése intézményfüggő, hanem a diákok felvételi eljárása is. Az intézmények egy részében a magyar diákokéhoz hasonló az eljárás, míg vannak olyan iskolák, ahol a felvételitől függetlenül vagy felvételi nélkül felveszik a diákokat, így támogatva a magyarországi tanulmányaikat. A felvételi eljárást bonyolítja, hogy a „rendszerben” nincsenek bent a diákok, így külön kell őket kezelni egészen a felvételükig. A kutatásba bevont települések közül Győrnek megállapodása15 is van egy szlovák településsel, Dunaszerdahellyel a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű diákok győri oktatásával kapcsolatban. A megállapodást eddig minden újonnan választott polgármester szentesítette, így jelenleg is érvényben van. A megállapodás értelmében, ha egy szlovák állampolgárságú diák Győrben szeretné folytatni a középiskolai tanulmányait, először el kell mennie a dunaszerdahelyi önkormányzathoz és az ott lepecsételt hivatalos jelentkezési lapot kell a győri önkormányzathoz beadnia. Ezután a felvételi lapokon megjelölt középiskolák a győri önkormányzattól fogják megkapni a diákok jelentkezési lapjait. A felvételi eljárás a fenti folyamatot leszámítva a magyar állampolgárságú diákokéval megegyező. Az intézményekbe jelentkezők száma a néhány főtől a 10-15 főig terjed, a legtöbb iskolában, ahogy már a fentiekben bemutatásra került, mindegyik jelentkezőt felveszik. Az intézmények utoljára az 1990-es évek közepén tapasztaltak jelentős mértékű növekedést a jelentkezők számában, mely annak volt köszönhető, hogy abban az időszakban lecsökkentették a felvidéki magyar tannyelvű középiskolai osztályok számát, így több diák jött át. Jelenleg a schengeni határnyitás lehet ilyen meghatározó tényező, bár az idei évi jelentkezésekben ez még nem volt különösen érzékelhető. A diákok számának jövőbeli alakulását az intézményvezetők vegyesen ítélték meg, vannak, akik egyértelmű növekedésre számítanak, míg az igazgatók egy része inkább csökkenést vár, indokolva állítását azzal, hogy egyre inkább Szlovákiában is megjelennek azok a képzési területek, ami miatt sok esetben átjöttek a diákok. A magyarországi középiskolai képzési paletta színességét mutatja a 6. ábra. Ez alapján elmondható, hogy a nyugati és keleti határ mentén közel azonos a képzési kínálat, jelentősebb eltérés a gimnáziumok esetében tapasztalható. 13 Ez óvatos becsléssel kerekíthető 400 fore. 14 Lásd a törvényi szabályozás alfejezetet. 15 A megállapodást Kolozsváry Ernő Győr egykori polgármestere és Öllős Árpád Dunaszerdahely akkori polgármestere írták alá az 1990-es évek első felében.
