Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lampl Zsuzsanna: Túl a város peremén (Esettanulmány a Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajk környéki lakosságról)
92 Lampl Zsuzsanna Valószínűleg ezért is jár inkább autóval, aki teheti. Az autós közlekedés körülményeivel a csallóköziek fele elégedett, a másik fele elégedetlen, ami jelzi, hogy azért az ilyen típusú utazgatás sem problémamentes (aki reggel 7 és 9 óra között indul Pozsonyból Csallóközbe, az a saját szemével láthatja a másik irányból érkező', véget nem érő kocsisort, s ugyanez tapasztalható délután öttől, csak fordítva). A magyarországiak 98%-a viszont elégedett, sőt háromnegyedük nagyon elégedett az autóval való közlekedés körülményeivel. 8. ábra. Mivel utaznak? (%) 60 -,--------------------------------------------------------------------saját autóval autókkal tömegközlekedéssel kombinálva A tömegközlekedéssel azok a legelégedetlenebbek, akik hetente többször utaznak. Egyébként a közlekedéssel való elégedettség nem függ össze az utazás gyakoriságával. 3.3. Új élet az új lakhelyen A betelepülők többségének - függetlenül attól, hogy mikor költözött be és milyen nemzetiségű - kedvező tapasztalata van a helybeli lakosokkal (9. ábra). Ez fokozottan érvényes a magyaroszágiakra, akiknek 80%-a segítőkész, barátságos emberekkel találkozott. A csallóköziek 70%-a szintén pozitív fogadtatásban részesült, de közülük minden ötödik a hazaiak ambivalens magatartásával is szembesült. Viszont ellenséges légkört senki sem tapasztalt.22 Csupán néhány ember válaszolta azt, hogy nem fogadta be őt a helyi közösség. Ugyanakkor az imigránsok egy része (csallóköziek 6%, magyarországiak 13%) nem volt és máig sincs kapcsolatban a helybeliekkel. Legfeljebb a szomszédjait ismeri. 22 Egyetlen magyarországi betelepülő mondta azt, hogy a falu vezetőségén kívül mindenki nagyon rendes volt hozzájuk.
