Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lampl Zsuzsanna: Túl a város peremén (Esettanulmány a Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajk környéki lakosságról)
Túl a város peremén...81 említett akadályok miatt a mintavételnél semmiféle reprezentativitást biztosító szabályt nem tudtunk alkalmazni. A minta úgy alakult ki, hogy a helyismerettel rendelkező kérdezőbiztosoknak a három kritériumnak megfelelő lakosokat kellett megszólítaniuk. Összesen 600 embert kérdeztek meg, 360-at a Felső-Csallóközben, 240-et Magyarországon. A lekérdezés 2010 márciusában zajlott a következő településeken: Szlovákiában: Bacsfa, Balóny, Béke, Csallóközcsütörtök, Csenke, Csölösztő, Doborgaz, Dunajská Lužná, Eberhard, Nagymagyar, Rovinka, Sárosfa, Somorja, Somorja-Tejfalu, Szemet, Gútor, Vajka; Magyarországon: Bezenye, Dunakiliti, Feketeerdő, Hegyeshalom, Márialiget, Mosonmagyaróvár, Rajka. A 600 kitöltött kérdőívből 498 volt használható, bár ezek 30%-nál a kérdezőbiztosok nem tartották be a második kritériumot, és olyan lakosokat is megkérdeztek, akik 2004 előtt költöztek az adott településre. Mivel azonban ezek a kérdőívek egyébként teljességgel használhatók, nem iktattuk ki őket, hanem megpróbáltunk a hátrányból előnyt kovácsolni: a beköltözés dátuma lett az egyik független változó, amely szerint a válaszadókat 2000 előtt, 2000-2004 között, illetve 2004 után beköltözőitekre csoportosíthattuk, s így azt is meg tudtuk nézni, hogy a vizsgált kérdésekben különböznek-e egymástól a három eltérő időszakban letelepedett lakosok. A két alminta - a Felső-Csallóközbe költözőitek (a továbbiakban: csallóköziek) és a Rajka-Mosonmagyaróvár térségébe emigrálok (a továbbiakban: magyarországiak) - százalékos megoszlása 60 : 40. Nemzetiségi hovatartozás szempontjából mindkét alminta többségét (81%) szlovákok alkotják. A csallóköziek 16%-át magyarok, 3%-át más nemzetiségűek képezik. A magyarországiak 18 százaléka magyar nemzetiségű. 12 12 A belső migrációról szóló országos statisztikai adatok szerint leggyakrabban az érettségizettek és a diplomások, valamint a 40 éven felüliek költöznek (Šprocha B. 2007, Moravanská K. i. m.), s inkább a nők. 2006- ban 1000 migráns nőre 970 férfi jutott (Šprocha B. i.m.). A migráns férfiak két korcsoportban múlják felül a migráns nőket, a 0-14 évesek és a 30-54 évesek korcsoportjában. Akárcsak Szlovákia lakosságának átlagéletkora, a költözők átlagéletkora is egyre inkább növekszik. 1996 és 2000 között a migráns férfiak átlagéletkora 27,3 év volt, a migráns nőké 28,8 év. A 2001 és 2006 közötti időszakban a férfiak átlagéletkora 29 évre, a nőké 30,6 évre nőtt. Az említett időszaktól kezdve mindkét nemnél megfigyelhető, hogy a 25-64 évesek valamennyi kohorszában nőtt a migránsok részaránya. A költözők egyötöde 15 éven aluli, nekik még nincs semmilyen iskolai végzettségük. A férfiak 38 százalékának, a nők 33,5 százalékának van érettségivel végződő középiskolai végzettsége vagy felsőfokú végzettsége. Családi állapot szerint a költözés leginkább a nőtlenekre/hajadonokra, valamint a házasságban élőkre jellemző. Ez a két kategória alkotja az összes migráns személy 90 százalékát. 1996-tól azonban e téren is bekövetkeztek bizonyos változások. Míg 1996 és 2000 között úgy a férfiak, mint a nők esetében a házasságban élők alkottak többséget, a következő időszakban, vagyis 2001 és 2006 között a migráns férfiak többségét a nőtlenek képezték (47% nőtlen, 43% nős). A nők esetében továbbra is a férjezettek domináltak, de az előző évekhez képest nőtt a hajadonok részaránya (44% féijezett, 41% hajadon). S ugyancsak megfigyelhető, hogy a korábbi évekhez képest megnőtt a költözőkön belül az elváltak részaránya (úgy a férfiak, mint a nők esetében 8%). A migráns férfiak 2 százaléka, a migráns nők 8 százaléka volt özvegy.
