Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)

Gabriel Zubriczky: Pozsony szuburbanizációja

Pozsony szuburbanizációja 63 ciális térségnek tekinthetünk, olyan térségek alakulnak ki, melyek a településfejlesztési határo­zató^ és a területfejlesztési tervek megvalósulásával készek megkétszerezni jelenlegi népes­ségszámukat. A jövő a potenciális betelepülők preferenciái alapján dől majd el, a Pozsony és (vagy) külterületén alakuló telek- és ingatlanárak függvényében. Kérdés csak az marad, hogy a város tényleges külterületéhez nem kellene-e hozzácsatolni a városi közigazgatási egységen belüli peremtelepüléseket is, Pozsonybesztercét (Záhorská Bystrica), Pozsonyszőllőst (Vajnory), Horvátjárfalut (Jarovce), Oroszvátr (Rusovce), Dunacsúnyt (Čunovo), melyek meg­őrizték vidékies jellegüket, építészetileg nem forrtak össze Pozsonnyal, és rezidenciális dina­mikát mutatnak (kiterjedt elkülönült lakónegyed alakult ki Pozsonybesztercén/Záhorská Bystrica, amely Pozsony közigazgatási területéhez tartozik). A 21. század első évtizede kedvez az intenzív szuburbanizációs tevékenységeknek. Bezák, aki a 1996-2004 közötti migráció kuta­tásával foglalkozott, megállapította, hogy a városok a vidék javára több mint 62 000 lakost veszítettek, ezeknek a 81,5%-a ugyanabba a funkcionális városi térségbe költözött (Bezák 2006). Ami a napi ingázást illeti, az az ellentétes irányban jelent meg. A szuburbánus területek­ről a gazdaságilag aktív lakosok többnyire a városi munkahelyükre utaznak. Az alacsonyabb rétegek viszont, akik nem engedhetik meg maguknak a lakhatást a szuburbánus zónában, az elsődleges szektorban dolgoznak, a raktárgazdaságban, raktáráruházakban. Napjainkban azonban az építés lassulásának, a típusok és formák átértékelődésének a jelei mutatkoznak. Világos, hogy az emberek viszonylag kis terekbe történő tömeges bepréselődése nem teljesítette a családok magasabb kategóriás lakhatás és jobb életminőség utáni vágyát. Egyre gyakrabban jelennek meg házak, lakások eladását kínáló hirdetések a szuburbánus zóná­ban. A beruházók egyes térségekben az új építésű házak nehezebb eladhatóságával küszködnek. Sok család tért vissza a városba az ingázás és iskolába járás következtében fellépő, elfogadha­tatlan időveszteség miatt. Miközben néhány évvel ezelőtt a problémás irányt az Erdőhátról (Záhorie) és Bazinból (Pezinok) vezető útvonal jelentette, most a Szene (Senec) és főleg Somorja (Šamorín) irányából vezető útvonalakon tarthatatlan a helyzet. Itt több tízperces idő­­veszteséggel lehet számolni. A fellendülést a racionális mérlegelés, számvetés váltja fel, s a hangsúly főként az ingatlanok és a környezet minőségére helyeződik át. 4. táblázat. A községek identifikálása a Pozsony fvt-ben Identifikáció Település Járás Kerület 1 H3áč Dunaszerdahelyi Nagyszombati 2 Bellova Ves Dunaszerdahelyi Nagyszombati 3 Blahová Dunaszerdahelyi Nagyszombati 4 Blatná na Ostrove Dunaszerdahelyi Nagyszombati 5 Bodíky Dunaszerdahelyi Nagyszombati 6 Čakany Dunaszerdahelyi Nagyszombati 7 Čenkovce Dunaszerdahelyi Nagyszombati 8 Dobrohošť Dunaszerdahelyi Nagyszombati 9 Homý Bar Dunaszerdahelyi Nagyszombati 10 Hubice Dunaszerdahelyi Nagyszombati 11 Hviezdoslavov Dunaszerdahelyi Nagyszombati 12 Janíky Dunaszerdahelyi Nagyszombati 13 Kvetoslavov Dunaszerdahelyi Nagyszombati 14 Kyselica Dunaszerdahelyi Nagyszombati 15 Lehnice Dunaszerdahelyi Nagyszombati 16 Macov Dunaszerdahelyi Nagyszombati

Next

/
Thumbnails
Contents