Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Gabriel Zubriczky: Pozsony szuburbanizációja
Pozsony szuburbanizációja 61 alternatívát kellene hogy jelentsenek Pozsonnyal szemben, ehelyett azonban a főváros abszolút gazdasági árnyékában vannak. Stomfa (Stupava), Szentgyörgy (Svätý Jur), Somorja (Šamorín) és Szene (Senec) mellett, melyek 75%-a ingázik Pozsonyba, a gazdaságilag aktív bazini (Pezinok) lakosság 74%-a is naponta bejár Pozsonyba, valamint a malackaiak (Malacky) és a modoriak (Modra) több mint 50%-a is naponta a fővárosba utazik a munkahelyére. A napi ingázástól való függőség a Pozsony funkcionális városi térségben a Pozsonytól való távolsággal és a fő közlekedési korridorokkal arányosan csökken. A pozsonyi munkahelyre történő ingázási arány legalacsonyabb Erdőhát (Záhorie) és a Duna mente (Podunajsko) félreeső, távoli településein, mégpedig Detrekőszentpéter (Plavecký Peter) (12%), Bilka Humenec (Bílkove Humence), Detrekőszentmiklós (Plavecký Mikuláš), Szentistvánfalva (Štefanová), Detrekőváralja (Plavecké Podhradie), Hegysúr (Hrubý Šúr) községekben. Az egyes települések attraktivitását jelezheti a nyers migráció is. A 2002-2008 közötti időszakban Pozsony külterületén, a funkcionális városi térség keretén belül a legtöbb személy városba költözött. A legnagyobb számú bevándorlót sorrendben Bazin (Pezinok), Szene (Senec), Malacka (Malacky), Somorja (Šamorín), Stomfa (Stupava) és Modor (Modra) jegyezte. A térség utolsó városa Szentgyörgy (Svätý Jur) a 108 település között all. helyet foglalta el. Szentgyörgyöt (Svätý Jur) a betelepülők száma tekintetében megelőzték azok a vidéki települések, amelyek Pozsony szuburbanizációjának legjelentősebb pillérei közé tartoznak: Pozsonyivánka (Ivanka pri Dunaji), Cseklész (Bernolákovo), Dénesd (Dunajská Lužná) és Horvátgurab (Chorvátsky Grob). Az említett községek mindegyike az 1995-2001 közti időszakhoz viszonyítva több mint 1000 új bejelentkezett lakossal gyarapodott. Néhány település a lakhatás szempontjából nem jegyzett annyi betelepülőt, mivel földrajzi fekvésük illetve méreteik következtében korlátozott a növekedési lehetőségük, így Limpak (Limbách), Hattyúpatak (Viničné), Erdőhát (Zálesie), Szemet (Kalinkovo) stb. A legkevesebb betelepülőt a funkcionális városi térség perifériáján lévő települések jegyezték, mint például Nagybodak (Bodíky), Bilka Humenec (Bílkove Humence), Keszölcés (Kyselica), Vitény (Bellova Ves), Béke (Mierovo). Érdekes, hogy a felvízcsatoma építése folytán elvágott településeken ( Vajka/Vojka nad Dunajom, Nagybodak/Bodíky és Doborgaz/ Dobrohošť) másként alakult a helyzet. Amíg Vajka (Vojka nad Dunajom) és Doborgaz (Dobrohošť) népességszáma előremutató, Bodakon (Bodíky) a népességszám visszaesőben van. A Pozsony funkcionális városi térséghez tartozó települések népességének 2001 utáni általános alakulását a 2008/2001 növekedési indexszel fejezzük ki. Az említett időszakban Pozsony külterületén rendkívül nagy növekedés példáit figyelhetjük meg. A legnagyobb népességnövekedést az adott időszakban Erdőhát (Zálesie) község érte el 75%-os növekedési indexszel (749- ről 1311 -ra nőtt a lakosok száma). A következő település Erzsébetmajor (Miloslavov) volt, 170,1%-os növekedési indexszel, itt 2001-től 2008-ig a lakosok száma 867-ról 1475-re nőtt. A harmadik legjelentősebb növekedéssel Horvátgurab (Chorvátsky Grob) dicsekedhet, 167,9%-os növekedési indexszel. Az említett időszakban ugyancsak 30% feletti, erős növekedést jegyeztek Limpak (Limbách), Gútor (Hamuliakovo), Vörösmajor (Hviezdoslavov), Csölle (Rovinka), Dénesd (Dunajská Lužná), Macháza (Macov) és Csenke (Čenkovce) településeken. A népesség szempontjából nagynak minősülő községek közül nagyarányú növekedését megőrizte Dénesden (Dunajská Lužná) kívül Pozsonyivánka (Ivanka pri Dunaji) és Cseklész (Bernolákovo). A népesség szempontjából kicsinek minősülő községek közül növekedésnek indult Vörösmajor (Hviezdoslavov) településen kívül Pozsonyborostyánkő (Borinka), Macháza (Macov), Nagyborsa (Hrubá Borsa), Magyarisziget (Hurbanova Ves) és Olgya (Oľdza). A városok közül az adott időszakban a legnagyobb növekedést Stomfa (Stupava) jegyzi, amely több mint 109%-os növekedést ért el.
