Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Gabriel Zubriczky: Pozsony szuburbanizációja
Pozsony szuburbanizációja 59 A Malackai (Malacky) járás községeibe az 1990-1997 közötti időszakban betelepültek több mint 1/3-a Pozsonyból származik, így Pozsonyborostyánkőn (Borinka) (68,8%), továbbá Máriavölgy (Marianka), Stomfa (Stupava), Nagylévárd (Veľké Leváre), Kislévárd (Maié Leváre), Nagymagasfalu (Vysoká pri Morave), Zohor (Zohor), valamint Magyarfalu (Záhorská Ves) községekben is (Morávková 1999). Ezek a Pozsony közvetlen szomszédságában vagy a jó megközelíthetőségű, fő közlekedési útvonalak mentén fekvő települések. A Bazini (Pezinok) és a Szenei (Senec) járásba az 1991—1997-es időszakban betelepültek több mint 1/3-a Pozsonyból származott. A következő községekről van szó: a Bazini (Pezinok) járáshoz tartozók közül Cseszte (Častá) (57,2%), Szentgyörgy (Svätý Jur), Hattyúpatak (Viničné), Limpak (Limbách), Cserfalu (Dubová), a Szenei (Senec) járáshoz tartozók közül pedig Csölle (Rovinka) (58,7%), Dénesd (Dunajská Lužná), Szemet (Kalinkovo), Cseklész (Bernolákovo), Gútor (Hamuliakovo), Dunahidas (Most pri Bratislave), Erzsébetmajor (Miloslavov), Eberhard (Malinovo), Királyfa (Kráľová pri Senci), Horvátgurab (Chorvátsky Grob), Vők (Vlky), Magyarbél (Veľký Biel), Magyarisziget (Hurbanova Ves) és Szene (Senec) (Kebisová 1999). A Szenei (Senec) járás déli részében az 1993—1999-es adatok alapján Szalai azt figyelte meg, hogy a Dénesdre (Dunajská Lužná) betelepültek 54%-át, a Gútorra (Hamuliakovo) betelepültek 51%-át, a Szemeire (Kalinkovo) betelepültek 54%-át, a Csöllére (Rovinka) betelepültek 81%-át, az Erzsébetmajorra (Miloslavov) betelepültek 76%-át, a Dunahidasra (Most pri Bratislave) betelepültek 60%-át, a Félbe (Tomášov) betelepültek 36%-át képezték pozsonyiak (Szalai 2002). A hivatalos adatok mellett figyelembe kell venni azoknak a pozsonyiaknak a rejtett kitelepülését is, akik évekig Pozsonyban éltek, ám állandó lakhelyük Szlovákia más településein volt. Érdekes a népesedésdinamika települések elhelyezkedése szerinti, intraregionális megoszlása. A Pozsony központjától 25 km-es távolságon belüli települések 105,9%-os növekedési indexet értek el, a 35 km-es távolságon belüli települések 104,7%-os, a 45 km-es távolságon belüli települések 103,3%-os és a 45 km-re vagy távolabbra fekvő települések 102,8% növekedési indexet értek el. Állíthatjuk tehát, hogy a települések Pozsonytól való távolsága és a népességnövekedés egyenes arányban áll egymással. 8. SZUBURBANIZÁCIÓ 2001 UTÁN A szuburbanizáció jelensége 2001 után világosabban kezdett körvonalazódni. Jobban differenciálódott Pozsony külterülete, egyre mélyültek a különbségek azok közt a települések közt, ahol folyamatban van és ahol éppen ellenkezőleg, elmarad a szuburbanizációs folyamat. Ugyanígy egyre inkább kikristályosodnak a lakóhelyi szuburbanizáció formái a város külterületén lévő községekben és mikrorégiókban. Jelenleg végéhez közeledik a népszámlálási periódus, és a szakemberek várják az új, 2011- es népszámlálási adatokat, hogy ezek által lehetővé váljék a Pozsony külterületén az elmúlt tíz évben zajló folyamatok megfigyelése. A nem teljes adatok ellenére, a 2001-2008 közötti időszakból rendelkezésre álló adatok alapján már most előrejelezhetők bizonyos trendek.
