Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy
Oktatás és egészségügy 215 A megkérdezett intézmények közül öt igazgató számolt be arról, hogy tanulnak vagy tanultak náluk szlovák állampolgárságú diákok. A Móra Ferenc Általános Iskolában a 2009/2010-es tanévben összesen 4 szlovák állampolgár tanult, szeptembertől további 1 fővel bővül a számuk. Mindegyik gyermek családja Magyarországon lakik, a diákok jól beszélik a magyar nyelvet, bár az írásban vannak hiányosságaik, de ez pótolható, így nincs gondjuk az oktatásban való részvétellel. Tandíjat nem kell fizetniük. A diákok közül 1 fő járt Magyarországra is óvodába, viszont az igazgató elmondása szerint várhatóan a diákok nálunk folytatják a középfokú tanulmányaikat. A Kossuth Lajos Gimnáziumban egy korábbi kutatás (Reisinger 2009-2008-as információk) alapján megállapításra került, hogy az intézményben tanévenként átlagosan 10-15 fő tanul, évente 2-3 diák nyer felvételt és a diákok nagy része Szlovákiából jár át és kollégista, tehát ide jellemzően nem az áttelepült családok gyermekei járnak. A legfrissebb adatok szerint azonban az utóbbi három tanévben új szlovák állampolgárságú diák már nem érkezett, 2010 tavaszán mindössze 3 szlovák állampolgárságú diák tanult az intézményben. Ez az igazgató korábbi elmondása szerint nem meglepő, 2008-ban azt nyilatkozta, hogy várható a létszámcsökkenés, mert eleve csökken a diáklétszám Szlovákiában is, illetve mivel nem jár normatíva a diákok után, így az intézménynek sem feltétlenül éri meg a képzésük. Továbbá hozzáteszem, a 2008- as kutatás kimutatta (Reisinger 2009), hogy a szlovák állampolgárságú diákok nagyrészt a szakképzést veszik igénybe és kevésbé a gimnáziumi oktatást. A Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskolában egy fő tanult még az előző tanévben, ő 2009-ben érettségizett és Szlovákiában lakott, de tandíjat nem kellett fizetnie. Az intézményben elmondták, nem várható, hogy a jövőben lesz szlovák állampolgárságú tanulójuk. Ezenkívül még egy mosonmagyaróvári intézményben mondták (Piarista Általános Iskola és Gimnázium), hogy korábban volt egy szlovák állampolgárságú tanulójuk (8 éve), jelenleg nem tanulnak náluk szlovákiai diákok, de az igazgató úgy véli, hogy a távoli jövőben ez is elképzelhető lesz. A rajkai általános iskolában az elmúlt években állandósult a szlovák állampolgárságú diákok száma, jelenleg is 3 fő tanul az intézményben Rajkára letelepedett családok gyermekeiként, tandíjat nem kell fizetniük. Az igazgató tapasztalata, hogy jól be tudnak illeszkedni a diákok, és ha itt elkezdik a tanulmányaikat, akkor itt is fejezik be, bár van olyan is, aki közben mégis viszszamegy Szlovákiába tanulni, vagy vizsgázik Szlovákiában is, hogy szlovák bizonyítványa is legyen. Az itt tanuló gyerekek többé-kevésbé tudnak magyarul, bár olyan is volt, hogy nem magyar nemzetiségű család jött át Magyarországra, és a szülők sem tudtak rendesen magyarul, így nehéz volt velük a kommunikáció. Viszont az igazgató elmondása szerint, ezek a szülök is azon vannak, hogy ők is, és a gyermekük is minél előbb be tudjanak illeszkedni az új környezetükbe. így például járnak magyar nyelvtanfolyamra, továbbá a gyermekek tanítása is magyar nyelven folyik, külön szlovák nyelvoktatás nincs az iskolában. Az igazgató azt is elmondta, felkészültek arra, hogy a jövőben növekszik a szlovák diákok száma, már egyeztetés is történt arról, hogy felvesznek szlovákul tudó tanárnőt. A többi intézményben jelenleg nem tanulnak szlovák állampolgárok, eddig sem tanultak, és az interjúk alapján kiderült, nem is várják, hogy a jövőben lesz szlovák diákjuk, így erre vonatkozóan előkészületeket sem tettek az intézményekben. A már korábban említett 2008-as kutatás során (amikor az összes határ menti középiskola megkeresésre került) megkérdeztük, hogy az intézmények igazgatóinak mi a véleménye a szlovák állampolgárok oktatásáról. A főbb eredmények a következők voltak:
