Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Baj Gabriella: A területhasználat átalakulása
208 Baj Gabriella ót kiküszöböljék, a vevőnek nem lehet a nevén lakóingatlan, valamint legalább öt éve lakóhellyel kell rendelkeznie Dunakilitin. Mindemellett beépítési kötelezettséget is előír az önkormányzat a kedvezmény igénybevételéhez. A kezdeményezés sikeresnek mondható, ugyanis a beköltöző szlovák állampolgárok mellett a helyi fiatalok helyben maradása is hozzájárul a település egészséges korszerkezetének a fenntartásához. A Dunakiliti szomszédságában található Feketeerdő 2004 előtt a falu határát övező, a honfoglaló hét vezér tiszteletére 1896-ban ültetett tölgyfákról volt ismert, 2004 óta azonban az úgynevezett Almáskert lakóparkról vált nevezetessé a környéken. Az itt kialakított ingatlancsoportok a falu északi (Almáskert) és déli részén (Almáskert II.) helyezkednek el, Feketeerdő mezőgazdasági területeit (egykori almáskert) minősítették át lakóterületté. A lakópark északi részén mára az összes ingatlan gazdára talált, az Almáskert II. területeinek még fele gazdátlan. Az építési projekt következtében jelentősen megnőtt a település lakossága: míg 2000-ben állandó lakosainak a száma 391 fő volt, addig 2009-ben ez a szám 534-re ugrott. 4. ÖSSZEFOGLALÁS 2007 óta Pozsony hat szatellittelepülése mellett a szlovák országhatárt elhagyva újabbak születtek. A szlovák állampolgárok ingatlanszerzései olyan területrendezési terheket rónak a falvak képviselőtestületeire, amelyek komoly kihívás elé állítják a települések vezetőit. Korábban mezőgazdasági célra használt területeket vonnak ki a művelés alól, közmüvesítik őket, hogy helyükön újabb lakóingatlanokat alakítsanak ki. Az egyedülálló természetföldrajzi adottságok azonban megnehezítik a fejlesztéseket, hiszen a természetvédelmi övezethez tartozó területeken csak indokolt esetben és az esetleges konfliktusok kiszűrése után mehet végbe fejlesztés. A szlovák állampolgárok beköltözése olyan fejlesztéseket katalizált, amelyek megvalósítását források hiányában régóta halogatott az önkormányzat. A zajszennyezés és közlekedési forgalom mértéke ugyan megnőtt, Rajkán és Dunakilitin azonban több pozitív hatása is van a pozsonyiak beköltözésének, úgymint infrastrukturális beruházások, élhetőbb falu, virágzó falukép. A folyamatot két oldalról kell értékelnünk: a beköltözések pozitívan hatnak az önkormányzat településszabályozási terveire, a falvak népességvonzó képessége erősödik. A magas ingatlanárak azonban csábítást jelentenek a házzal rendelkező helyi lakosok számára, akik (akár) dupla áron eladják házaikat és a busás haszonért inkább Mosonmagyaróvárra költöznek. Veszélyként érzékelhetjük a lakosság kicserélődésének folyamatát: nő a szlovák állampolgárok száma a magyar településeken, a helyi lakosság pedig az anyagi haszon reményében elhagyja a falut. A polgármesterek számára jelenleg nagy fejtörést okoz, hogy az eddig adott kedvezmények mellett még mivel lehetne nagyobb számban maradásra bírni a helyi lakosokat. Megoldást jelenthetne, ha a lakossági szuburbanizációt ipari szuburbanizáció, vagyis újabb munkahelyek kitelepülése is követné, munkalehetőséget biztosítva a helyieknek. Irodalom 1994. évi LV. törvény a termőföldről Regioplan 2009. Dunakiliti község településrendezési terve http://www. dunakiliti. hu/index.php?option=com_remository&Itemid=53&func=startdown&id=76 Letöltés dátuma: 2010. augusztus 1. Slavik, V. - Kurta, T. 2007. Rezidenčná suburbanizácia v zázemí Bratislavy - nový trend v migrácii obyvateľstva. In Forum Statisticum Slovacum, 3, 3, 201-207.
