Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Hardi Tamás: A szuburbanizáció jelensége és hatásai - határon innen és túl
A szuburbanizáció jelensége és hatásai...19 2. táblázat. A Budaörs és Budapest közötti munkaerőcsere Év Helyben foglalkoztatott összesen Összes foglalkoztatott helyi lakos Eljárók Ebből Budapestre A Budapestre ingázók aránya az eljárókból A Budapestre ingázók aránya a foglalkoztat ottakból A Budapestről Budaörsre ingázók száma 1970 n.a. 8587 6327 5975 94,4 69,6 n.a. 1990 9706 9381 5835 5250 90,8 56,5 2989 2001 14 275 11 013 6406 5220 81,5 47,4 5232 Forrás: KSH adatok alapján Az ábrázolt időszakban a munkahelyek száma jelentősen megnőtt Budaörsön. Látható ugyanakkor, hogy az évtizedek alatt a Budaörsről Budapestre ingázók száma számszerűen lényegében nem változott, az elmúlt évtizedekben 5-6000 fő között mozgott. így a munkahelyek számának bővülése az alábbi eredményeket hozta: Az ingázók arányának csökkenését. Míg 1970-ben a budaörsi munkavállalók 73,7%-a járt más településre dolgozni, addig 2001-re ez az arány 58,2%-ra csökkent, szinte hasonló eljáró létszám mellett. A Budapestre ingázók körében még jelentősebb a csökkenés. — A helyi foglalkoztatás erősödése. Nyilvánvaló, ha az eljárók száma nem emelkedett, viszont a helyben lakó foglalkoztatottaké igen, akkor a helyben foglalkoztatottak számának nőni kellett. Ez a növekedés a kilencvenes évek során mintegy 30%-ot ért el. — A Budapestről kijáró munkaerő jelentősége nőtt Budaörs gazdaságában. Míg 1990-ben a helyi munkahelyek mintegy 30%-át töltötték be budapestiek, addig 2001-re ez az arány, növekvő létszámok mellett 36,7%-ra emelkedett. A Budaörsre ingázók köréből pedig arányuk 48,5%-ról 54,1%-ra emelkedett. — A más településekről bejárók számának növekedése. A helyben foglalkoztatottak számának növekedése mellett lényegesen nagyobb mérvű a más településekről bejárók számának növekedése. Ez mintegy 157%. (Következő alfejezetünkben ezt részletesen kielemezzük.) — Összefoglalva, a munkahelyek számának bővülését a Budapestről kijárók számának növekedése, ugyanakkor a budaörsi aktív korú lakosság nagyobb arányának helyben maradása kísérte. Ennek és az agglomerációban máshol keletkezett munkahelyeknek köszönhetően a Budaörsről Budapestre járók számának kis mértékű, de arányának jelentős csökkenése következett be. A budaörsi munkahelykínálat kilencvenes évekbeli átrendeződése a munkaerőcsere strukturális átalakulását vonhatta maga után. Tehát az ingázók foglalkozási és ágazati összetétele változhatott. A más településekről Budapestre ingázók körét, valamint a Budaörsről Budapestre és a fővárosból Budaörsre ingázók csoportját összehasonlítva, a foglalkozási csoportok szerint néhány eltérést tapasztalhatunk (3. ábra). A budapesti átlagnál lényegesen magasabb a Budaörsről a fővárosba ingázó vezető beosztásúak aránya 2001-ben (42,0%). Hozzáadva az egyéb szellemi foglalkozásúak arányát, megállapíthatjuk, hogy a Budaörsről ingázók 69,4%-a tartozik e két kategóriába. Vélhetően ez a magas arány a kilencvenes évek során alakult ki. 1990-ben az ingázókat csak szellemi és fizikai beosztás szerinti bontásban közölték a statiszti
