Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lelkes Gábor: A régió gazdasága
A régió gazdasága 189 került ki győztesen (szomszédos a vizsgált régióval), míg a Nagyszombati kerületben Somorja nyerte el az üzleti élet legjobb városa címet. A vállalkozások szerkezeti mutatói nagyrészt azonosak a határ mindkét oldalán, egy erőteljes gépipari és élelmiszeripari koncentráció azonosítható be. Az összes működő vállalkozás több mint 99%-a kis- és középvállalkozás, ebben szektorban dolgozik az összes foglalkoztatott több mint 2/3-a, ami érzékelteti a kis- és középvállalkozások gazdasági súlyát: a társadalom széles rétegeinek megélhetése, jóléte függ a kis- és középvállalkozások teljesítményétől. A szektor fejlesztése végett az elmúlt évek során mindkét ország kormányai számtalan intézkedést foganatosítottak, intézményeket hoztak létre (a régió északi felében az egyik ilyen sikeres kezdeményezés a Szlovák Nemzeti Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Ügynökség létrehozatala, amely szervezet az adott régióban, Dunaszerdahelyen is működtet tanácsadói irodát - egy országos tanácsadói irodahálózatot keretén belül - a csallóközi kis- és középvállalkozások támogatására). A régióbeli vállalkozások egyik legnagyobb problémája a kooperációra való fogékonyság alacsony szintje, ami azonban nem régióspecifikus jelenség, hanem általános mindkét ország kis- és középvállalkozásainál. Az együttműködési hajlandóság elmaradása miatt a cégek gyakran nem tudnak nagyobb megrendeléseket elvállalni, valamint egyszerűen kiszorítják őket a különböző pályázatokon a nagyobb, ezáltal erősebb lobbitevékenységet folytató versenytársak. Az átlagos szlovákiai magyar vállalkozások kevésbé jól informáltak a szlovák versenytársakkal szemben, valamint a szlovákiai magyarok képzettségi szintjéből következik, hogy a szlovákiai magyar vállalkozások többségénél a gazdaságkörnyezeti ismeretek, a számítástechnikai, a pályázatírási és a szlovák/idegen nyelvi képességek elmaradnak az országos átlagtól - s mindezen indokok halmozottan gátolják őket versenyképességük növelésében. A régiók gazdasági növekedése szempontjából alapvető fontosságú a külföldi beruházások térségbeli alakulása (Diczházi 1997). Bár a Szlovákiába irányuló külföldi működő tőke vonzása szempontjából Pozsony és agglomerációja kitüntetett centrum, a vizsgált agglomerációs tér szlovákiai oldalának tőkevonzó képessége alacsony. Az agglomerációs gyűrűn belüli különbségeket elsősorban az magyarázza, hogy a tárgyalt régió szlovákiai részének infrastruktúráját a szlovák (csehszlovák) kormányok nem fejlesztették, tehát a beruházók számára nem épp a legvonzóbb infrastrukturális feltételeket tudja nyújtani - különösen a közlekedési infrastruktúrája nem kielégítő, a közúti és a vasúti infrastrukturális ellátottság terén elmarad az agglomerációs gyűrű többi szektorával szemben. A jelentősebb külföldi beruházók távolmaradása nemcsak a magas színvonalú technológia távolmaradását okozta, de a viszonylag magas munkanélküliség és az alacsony bérszínvonal is a beruházók távolmaradásának a következménye (Mezei 2006). Azonban biztató, hogy az elmúlt öt évben észlelhetők már az agglomerációs gyűrűhöz történő felzárkózás jelei, annak ellenére, hogy a fejlődés és versenyképesség javulásában oly meghatározó szerepet játszó elérhetőség terén még nem figyelhető meg előrelépés (csak tervek szintjén emlegetik a Pozsonyt Dunaszerdahellyel összekötő gyorsforgalmi utat,5 a Pozsony-Dunaszerdahely vasúti összeköttetés minőségi paraméterei is fejletlenek,6 továbbá elégtelenek a dunai átkelés lehetőségei). 5 A gyorsforgalmi út építése megkezdésének időpontját 2014-re tervezi a jelenlegi kormány, amikor ismét parlamenti választások lesznek, tehát a tervezett beruházás jövője nagyon bizonytalan. 6 Hiányosságként jelenik meg egy korszerű gyorsvasát üzemeltetése.
