Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lelkes Gábor: A régió gazdasága
A régió gazdasága 181 földi művelés alatt áll. Az erdőterületek zöme a Duna és Mosoni-Duna hullámterében található. Az erdőállományokban a lágylombos fajok a meghatározók, elsősorban a nemesnyár és fűz. Az erdők szerepe a régióban gazdasági szempontból másodlagos, elsősorban a térség környezeti állapotában, tájképi megjelenésében és turisztikai vonzerejében betöltött szerepük jelentős. A védett rendeltetésű erdők magas részarányt mutatnak: az erdők meghatározó része - több mint 2/3-a - védett. A természetvédelmi területeken kívül a gazdasági célú erdők dominálnak (Szigetköz Erdőfejlesztési Terve 2008). A régió déli felében kis területeken (pl. a lipóti Holt- Duna mentén) található összefüggő nádborítás, ahol nádgazdálkodás folyik. A Duna mente nagy mélységig kavicsból, homokos kavicsból álló teraszainak köszönhetően ideális a térség a kavicsbányászatra (általában csak igen vékony fedőréteg eltávolítása szükséges). A régió több településén működik kavicsbánya. Számos bányatóba a kavicsbányászat felhagyása után halat telepítettek, és így az remek horgászati lehetőséget biztosít. 2. Ipar A vizsgált térben nagyon élesen megfigyelhető a gazdasági struktúraváltás: a mezőgazdaságról a hangsúly az ipari és szolgáltatási szektorra tolódik. Ezen változást a beruházások is tükrözik, melyek legnagyobb mértékben a kereskedelem területén nőttek. Az ipari ágazatokon belül az élelmiszeripar, a gépipar és az elektrotechnikai ipar túlsúlya jellemző, de fontos megemlíteni, hogy az építőipar teljesítménye is évek óta folyamatosan növekszik (Grosz-Lelkes 2009). A régió élelmiszeripara komoly hagyományokkal rendelkezik. A vállalatok többsége a városokban található. Az egyes szakágazatok vonatkozásában legnagyobb szerepe a malomipari termékek, a kenyér és tésztafélék gyártásának van. A legnagyobb péküzemek Lipóton, Dunaszerdahelyen (Danubia Rt.), Mosonmagyaróváron (Mosoni Kenyér Sütőipari Zrt.) és Somorján (Czucz Pékség Kft.) találhatók. A Lipóton található Lipóti Pékség Kft. 2007-ben megvetette a lábát a régió szlovákiai oldalán is, ugyanis Dunaszerdahelyen két mintaboltot is nyitott, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek a város főutcáján és sétálóutcáján egyaránt. A Lipóti Pékség Kft. régióbeli térfoglalása azonban nem állt le az említett két kapunyitással, 2009-ben 800 négyzetméteres fiókpékséget nyitott a Pozsony és Dunaszerdahely között félúton található Nagymagyaron, valamint sikerült átvenniük egy 12 boltból álló hálózatot is a határ északi oldalán. A pékipart követően a régió élelmiszeriparában a húsiparnak és a tejiparnak van fontos szerepe. Az előbbi kategóriában elsősorban a dunaszerdahelyi Tauris Danubius Rt. húskombinát emelkedik ki, mely szarvasmarha- és sertésvágásra, -bontásra, tőkehús előállításra és fagyasztásra szakosodott, s az első szlovákiai húsfeldolgozó üzem volt, mely megszerezte az ökológiai tenyésztésű szarvasmarha- és sertésfeldolgozáshoz szükséges feldolgozói minősítést. A tejiparban a mosonmagyaróvári Óvártej Zrt. a legnagyobb szereplő a régióban. A nagyüzem a magyarországi félkemény sajtok piacának jelenleg mintegy 10%-át birtokolja, s jelenleg évente átlagosan 50 millió liter tejet dolgoz fel (a mosonmagyaróvári üzemből a szögletes alakú Trappista, Eidami, Óvári, Gouda, zsírszegény fokhagymás és köményes sajtok, valamint ezek füstölt változata kerül ki). A régió élelmiszeripari vállalatai közt továbbá említést érdemel a konzervipar. Ennek centrumai a régió déli felében vannak: Dunakilitin és Mosonmagyaróváron. Az előbbi településen található a Dunakiliti Konzervüzem Kft., mely az egyik legmodernebb és legnagyobb uborkafeldolgozó Magyarországon. Termékei között szerepel a konzervált uborka, meggy, pritaminpaprika, gyöngyhagyma és vegyes savanyúság (a cég termékei a világ félszáz országába jutnak el). A mosonmagyaróvári Trösch-Prima Konzervgyártó Kft. szintén példaszerű konzervüzem.
