Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lelkes Gábor: A régió gazdasága
A régió gazdasága 179 Dunaszerdahely. A régió negyedik városi rangú települése Somorja, a háromszög szívében fekszik. A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon ezen többcentrumú, az elmúlt években intenzíven agglomerálódó térségről, a napjainkban zajló gazdasági folyamatokról, valamint azok várható alakulásáról középtávon. 1. Primer szektor A természet a gazdaság és társadalom működéséhez különböző termékeket és szolgáltatásokat nyújt, többféle funkcióval (Gustaffson 1998). A vizsgált régió nagy agrárpotenciállal rendelkezik. A kedvező természetföldrajzi viszonyoknak köszönhetően (jó minőségű termőföld, klimatikus tényezők, vízrajzi helyzet) a legnagyobb térhasználatot a mezőgazdaság mondhatja a magáénak - földterületének közel 80%-a mezőgazdasági művelés alatt áll (bár az utóbbi évtized folyamán a mezőgazdasági terület csökkent a nagyarányú lakásépítés, valamint a zöldmezős ipari/logisztikai beruházások következtében2). Az agrárszektor jelentősége az ágazati krízis ellenére számottevő (a terület jelentős mértékben járul hozzá a két ország agrártermeléséhez mind a növénytermesztésen, mind pedig az állattenyésztésen keresztül), bár napjainkra a gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget mutat meghatározó szolgáltatói szektorral (Horváth 2004). A régióban is a hagyományos mezőgazdaság már átalakulóban van, a modern technika segítségével megvalósuló intenzív mezőgazdasági termelés mellett megjelentek az ún. multifunkcionális mezőgazdasági modellek. Számos mezőgazdasági vállalkozó bővítette tevékenységét új, innovatív termék előállításának elindításával, a falusi turizmusba való bekapcsolódással. A régió mezőgazdaságának ágazati szerkezetében azonban továbbra is a növénytermesztés dominál, mely ágazat a vizsgált térben nagy tradícióval rendelkezik (az agrárvállalkozások közel 3Á-e csak növénytermesztéssel foglalkozik, míg a csak állattartó vállalkozások az agrárvállalkozások 1/6-át sem teszik ki). A növénytermesztésen belül a legnagyobb profitot produkáló művelési ág a szántóföldi növénytermesztés. A szántóterületek döntő hányadán gabonatermelés folyik. A főbb termesztett gabonanövények a búza, árpa, kukorica (a vetésszerkezet közel 2/3-át teszik ki). Az ipari növények közül az olajnövények a legfontosabbak, közülük is a napraforgó, repce és a szója termesztése terjedt el. Egy évtizeddel ezelőtt cukorrépa-termesztéssel számos agrárvállalkozás foglalkozott, azonban mára a korábban nagy hagyománnyal rendelkező ágazat csaknem teljesen eltűnt (aminek egyik oka a szlovákiai cukorgyártás visszaesése; a jelenség egyik megnyilvánulása volt a dunaszerdahelyi cukorgyár bezárása, majd teljes lebontása). A zöldségtermesztésnek évszázados hagyományai vannak a régióban, különösen a szlovákiai oldalon, ahol még a kommunizmus évtizedeiben is virágzott a zöldségtermesztés a háztáji gazdálkodás keretén belül: a régióbeli kistermelők Csehszlovákia-szerte árusították a piacokon az ízletes és szép paprikát, paradicsomot, uborkát, répát, borsót, dinnyét, gyümölcsöt stb. A régió növénytermesztése szinte minden esetben meghaladja a rendelkezésre álló területrészarányt, ami utal a magasabb termésátlagokra, illetve a termelési színvonalra. A régióban az állattenyésztés a kitűnő takarmánytermesztési feltételekre épülő tradicionális tevékenység. Az ágazat mostani helyzete is viszonylag kedvezőnek mondható, az állattenyésztés fenntartható fejlődését körvonalazza a jövőre nézve. Az állatállomány ugyan az egy évtizeddel 2 Ezek közül a legjelentősebb beruházásokat Mosonmagyaróváron, Dunaszcrdahclyen, Egyházkarcsán és Somorján valósították meg.
