Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Prileszky István: Közforgalmú közlekedés a határon átnyúló agglomerációban
172 Prileszky István Az üzemeltető meghatározásánál a feladatfelelősnek választási lehetősége van abban a tekintetben, hogy belső vagy külső szolgáltatót bíz-e meg. Belső szolgáltatónak számít az a vállalkozás, amely felett a megbízó ellenőrzést gyakorol (pl. tulajdonosi mivoltából fakadóan). Külső szolgáltatót csak pályázat útján lehet megbízni. A kiválasztott szolgáltatóval a feladatfelelős szerződést köt (közszolgáltatási szerződés), amelyben rögzítik a végrehajtandó feladatot (ezt lényegében a menetrend testesíti meg), valamint a veszteségtérítés rendszerét. A közszolgáltatási szerződés részét képezi még számos egyéb feltétel (pl. a szolgáltatással kapcsolatos minőségi előírások, a szolgáltatás ellenőrzése stb.). Mivel a szóban forgó térség mindkét (szlovák és magyar) oldalán van területileg illetékes, közszolgáltatási szerződéssel rendelkező szolgáltató, kézenfekvő, hogy a határon átnyúló szolgáltatás biztosításának feladatait is ezek kapják meg. Megoldandó kérdés ugyanakkor a feladat megosztása a két ország érintett szolgáltatói között. Elvileg ajánlható lenne egy 50-50%-os megosztás, de ezen belül sem mindegy, hogy melyik félnek melyik 50% jut. A járatok ugyanis nagyon különbözőek kihasználtság és - ebből következően - jövedelmezőség tekintetében. Ennek a kérdésnek a kezelésére ajánlható a pool rendszerű üzemeltetés, amelynek lényege, hogy az összes határon átmenő járat bevétele az üzemeltetők között olyan arányban oszlik meg, amilyen arányban a járati teljesítmények (pl. férőhelyek) tekintetében részesednek. Ezzel elérhető az, hogy a járatok fajlagos bevétele mindkét üzemeltető számára azonos lesz, vagyis nem lesz érdekellentét a jobban jövedelmező járatok üzemeltetésére irányuló törekvésekben. A veszteség mértéke ebben a rendszerben a költségek különbözeié miatt lehet különböző az üzemeltetők számára, ennek következményeit viszont indokolt, ha maguk viselik. g) Közös menet- és bérletjegyrendszer Mivel az összekapcsolt járatok mindkét országban belföldi utasokat is szállítanak, meg kell oldani, hogy a két ország belső díjszabása és jegyrendszere, valamint a határon átmenő utazás sajátos menet- és bérletjegyei is kiadhatók legyenek minden járaton. Ehhez mindenképpen elektronikus jegykiadó és -kezelő rendszer alkalmazása szükséges. 6. PÉLDÁK AZ EU-GYAKORLATBÓL A határt átszelő személyszállítás fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozott az EU által támogatott COMPASS projekt (2000-2002). A projektben részt vevő 20 partner elemzéseket folytatott számos helyszínen, és ajánlásokat fogalmazott meg a határ menti területeket összekötő személyszállítási szolgáltatások fejlesztésére. A határ menti térségek személyszállítási szolgáltatását fejlettség szerint három kategóriába sorolták. Az egyes kategóriákban vizsgált esetek a következők voltak. 1 1. szint: Üzemeltetőkegymástól független szolgáltatással Flensburg—Sonderborg/Âbenrâ Londonderry-Donegal Dresden—Ústi n. L./Teplice Strasbourg—Kehl/Offenburg Graz-Maribor Como-Chiasso-Lugano San Sebastian-Bayone Badajoz-Elvas
