Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Somlyódyné Pfeil Edit: Lehetőségek a szuburbán önkormányzatok intézményesített együttműködésére
Lehetőségek a szuburbán önkormányzatok intézményesített együttműködésére 161 tatást a többi település irányában. Tekintettel azonban arra, hogy a belső jog szerinti intézményes forma nem teszi lehetővé szlovákiai önkormányzatok belépését a társulásba, a határon átnyúló együttműködés érdekében, a szlovák és a magyar szervezet összekapcsolása végett ismét célszerű fontolóra venni egy elegendő flexibilitással biró, koordinatív jellegű hálózat rátelepítését (Gabbe 2006). 5. Konklúzió. Javaslat egy kétszintű szervezet létesítésére Megállapítható, hogy az EGTC-modell alkalmazása rövid távon nem bír relevanciával a vizsgált szlovák-magyar határ menti térségben, azzal perspektivikusan lehet számolni. így egy együttműködési hálózat létesítésére tehető javaslat, amely a kooperáció operatív jellegétől függően középtávon egy kétszintű szervezetbe illeszthető: I. Szükség lesz egy laza intézményesítettségű szervezetre, mely magának a hálózati együttműködésnek a keretét adja. Ez állhat- egy irányító testületből, melyben a hálózat minden érintett szereplője (közjogi és magánjogi szereplők) képviselve van- munkacsoportokból, melyek témaorientáltan dolgoznak és döntés-előkészítő szerepet töltenek be (egyes tagokból és külső szakértőkből állnak)- egy operatív menedzsment szervezetből, mely adminisztratív kapacitásával támogatja a hálózat működését és végrehajtásra orientált, aminek jogi formája lehet nonprofit korlátolt felelősségű társaság. II. Szükség lesz egy vagy több önkormányzati társulásra- az önkormányzatok által alapítandó jogi személyiségű társulásra a közös érdekű közjogi feladatok megoldása érdekében- vagy esetleg megbízói típusú társulás létrehozására kevésbé intenzív kooperáció esetében. Végezetül nem szabad elfeledkezni arról, hogy a közigazgatási alanyok mellett a szuburbán együttműködésbe - annak hatékonnyá tétele érdekében - a gazdasági és civil szereplőket is be kell vonni, amire a partnerségi hálózat létrehozása kínál lehetőséget. Megfontolandó az állampolgári részvétel számára is nyitottá tenni a hálózatot. Ez a momentum alátámasztja a kétszintű szervezet létjogosultságát. Annak keretei között prioritást kell kapnia a partnerek közötti információs hálózat kiépítésének. A tervezés és társulás működtetése szempontjából releváns adatokhoz azonban nem csak az együttműködő partnereknek és a munkaszervezetnek illene hozzáférnie, hanem azt fel kellene kínálni minden csatlakozni kívánó térségi faktor számára. Irodalom Franzke, J. 2009. Gemeinsame Zukunft in der Grenzregion. Beitrag auf der deutsch-polnischen Konferenz „Polen und Deutsche”. http://dielinke-fraktion.brandenburg.de/fileadmin/download/PDF/ Fraktion_in_Aktion/2009/dt_po!nische_konferenz/Slubice_2009_Prof_Franzke.pdf. (2010. június 4.) Gabbe, J. 2006. Regional governance in Metropolen und grenzübergreifenden Regionen. Euregios und grenzüberschreitende Zusammenarbeit. In Kleinfeld, R. - Plamper, Fl. - Huber, A. Hg. Regional Governance Band 1. V&Runipress, Osnabrück, 365-374.
