Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Csizmadia Zoltán: Hálózatosodás mint lehetőség
Hálózatosodás mint lehetőség 149 2. ábra. A hálózatfejlesztés lépései - eredeti elképzelés Forrás: Saját összeállítás A gyakorlati megvalósítás során kiderült, hogy ebben a szisztémában a 3. és a 4. modul sorrendje nem volt optimális. Hatékonyabb lett volna, ha először a menedzsment és kommunikációs kérdések kerülnek megvitatásra, majd utána a feladatok, funkciók és kötelezettségek, mert így az elején jóval nehézkesebb volt a találkozókon kívüli spontán vagy koordinált többletkommunikáció. A hálózatfejlesztési lépésekkel párhuzamosan zajlott a szuburbanizációs kihívások, problémák feltárása különböző dimenziókban (helyi kormányzás, infrastruktúra, közszolgáltatások, gazdaság, társadalom stb.). Azért hangsúlyozzuk ezt, mert lényegében alapvetően megnehezítette a hálózatfejlesztést az a momentum, hogy a háttérkutatás vele párhuzamosan haladt, hiszen a közös célok, az egyéni motivációk szempontjából folyamatosan új impulzusok érték a résztvevőket (3. ábra). 3. ábra. A hálózatosodás mögötti tartalmi elemek - a szuburbanizációs kihívások dimenziói a térségben szuburbanizációs problémák, kihívások, lehetőségek 1 helyi kormányzat, adózas, letelepedés 5. integráció, etnikai, nemzetiségi kérdések, civil társadalom — 4. egésszségügy, oktatás, kultúra s_________________________>------------------------2. infrastruktúra, közlekedés, építésügy, közszolgáltatások v______2_______^ 3. gazdaság, munkaerőpiac, adottságok és hátrányok >.________________ Forrás: Saját összeállítás Hatékonyabb megoldásnak tűnik más együttműködések előkészítésekor az ilyen jellegű háttéranyagok előzetes elkészítése és a teljes problématérkép használata már az első és a második fejlesztési modul során (alapelvek, célok és elvárások). Egyfajta gyakorlati útmutatóként közöljük az általunk kidolgozott részletes tematikáját is a közszolgáltatási hálózat kialakításának:
