Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Csizmadia Zoltán: Hálózatosodás mint lehetőség
Hálózatosodás mint lehetőség 145 A projekt abból indult ki, hogy a magyar oldal határ menti térsége számára fontos felismerni, „egy dinamikus főváros előterében helyezkedik el, így társadalmi-gazdasági fejlődését már nem mint nemzetállami periféria, hanem mint egy urbánus régió alcentruma (Mosonmagyaróvár), illetve annak jó életminőséget biztosító szuburbán zónája képzelheti el”. A már most is létező, illetve a jövőben várható a határon átnyúló szuburbanizációból eredő gazdasági és társadalmi, közszolgáltatási problémák feltárása, megértése és kezelése nem képzelhető el valamilyen szintű együttműködés nélkül. Célszerű lenne partnerségi hálózatot kiépíteni a határ két oldalán elhelyezkedő önkormányzatok és szolgáltatók rendszeres, a gyakorlati életre irányuló együttműködésére. 1. ábra. A hálózati együttműködés fő területei - a szuburbanizációs kihívások fő dimenziói Forrás: Saját összeállítás A hálózatfejlesztési munkacsomag konkrét célja egy olyan, határon átnyúló együttműködő hálózat létrehozása volt, amely elsősorban az érintett önkormányzatok részvételén alapul, de lehetőség szerint a projekt végrehajtása során megismert szereplői kört (lakossági aktorok, civil szereplők, fejlesztő intézmények stb.) is integrálja. A hálózatnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a projekt lezárása után olyan együttműködéseket valósítson meg, amelyek elősegítik a résztvevő önkormányzatok számára a szuburbanizáció kérdéseinek a megválaszolását. A közös találkozókon hamar körvonalazódtak azok a kérdések, amelyek különösen a szlovák oldalon alapvető fontosságúak (Tóth Károly összeállítása):- önkormányzatokkal kapcsolatos problémák (működés, lakossági nyilvántartás, adózás, szolgáltató ellátó rendszerek)- társadalmi viszonyok és kapcsolatok megváltozása (kulturális igények, hitélet, környezeti követelmények, közösségi normarendszer, közélet, közbiztonság, középréteg összetételének változása, új generációk hatása)- hogyan integrálódik egy új generáció a település életébe- nemzetiségi összetétel változása (szlovák-magyar arányszám, nyelvi problémák, kulturális különbségek kezelése)- egyéni és helyi gazdasági kapcsolatok bővülése és annak hatása (társadalmi tőke)- kulturális különbségek kezelése.
