Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)

Somlyódyné Pfeil Edit: Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a pozsonyi agglomeráció területén

Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére...137 A külföldiek ingatlanszerzésének néhány szabályát is érdemes megemlíteni, hiszen a letele­pedés adott esetben ingatlanvásárlási szándékkal is ötvöződik. Hazánkban a 7/1996. (I. 18.) Kormányrendelet tartalmazza a külföldiek ingatlanszerzésére irányadó rendelkezéseket, melyek a rendszerváltás óta lényegesen szigorodtak. Az alábbiak szerint engedélyhez kötött szerzésről van szó, az idevonatkozó hatáskört a Regionális Államigazgatási Hivatal gyakorolja: 1. § (1) Termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy magán­­személy általi — öröklésen kívüli - megszerzéséhez szükséges engedélyt a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve akkor adhatja meg, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. 2. Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha- külföldi ingatlanának tulajdonjogát a kisajátításról szóló tvr. (1976. évi 24. tvr.) alapján szerezték meg- a külföldi a tulajdonában lévő ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli- vagy a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése- vagy a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik. Az eddigiektől eltérően, ha az idegen állampolgár gazdasági tevékenység végzése céljából tartózkodik hazánkban, az ingatlanszerzést engedélyeztetnie kell mint önálló vállalkozóként Magyarországon letelepedő külföldi természetes személynek, feltéve, ha ez közvetlenül szük­séges annak a gazdasági tevékenységnek a folytatásához, amely végett letelepedett. Ha a kül­földi vállalkozási tevékenységét hazánkban befejezi, az arra való jogosultság megszűnését követő egy éven belül köteles az ingatlant elidegeníteni vagy tulajdonjogának fenntartását a hivatal vezetőjénél kérelmezni. A szabályozásból kiviláglik, hogy az EGT-állampolgárok ingatlanszerzésének jogi alapja erősen korlátozott, másrészről kizárólag államilag kontrollált módon lehetséges. Az illetékes hivatal kikéri az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterének a vélemé­nyét abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés vajon sért-e önkormányzati érdeket. Ebből arra következtetünk, hogy az érintett helyhatóság minden esetben tudomást szerez az ingatlanszer­zésről. A szlovák állampolgárok tekintetében a lakhelyet adó önkormányzat szempontjából lénye­ges, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az ide­genrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kap­csolatos eljárásban jelenti be (1992. évi LXVI. Törvény a polgárok személyi adatainak és lak­címének nyilvántartásáról). A lakhely bejelentése azonban nem feltétlenül párosul ingatlanszer­zéssel, bérlemény is tárgyát képezheti az eljárásnak. Ha külföldinek nincs saját tulajdonú ingat­lana, a lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó- a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője- az általa bérelt lakásra nézve a bérlő- stb. Végül idézzük az EK alapító szerződését, a maastrichti szerződést, aminek értelmében az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot (II. cím 9. cikk). Az uniós polgárok jogosultak a) a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni b) választásra jogosultak és választhatók a lakhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain ugyanolyan feltételekkel, mint az adott állam állampolgárai (II. cím 20. cikk).

Next

/
Thumbnails
Contents