Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)

Lampl Zsuzsanna: Túl a város peremén (Esettanulmány a Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajk környéki lakosságról)

Túl a város peremén...117

a szlovákok betelepülésén kívül más tényezők is befolyásolják ezt a tendenciát, például a magyar lakosság asszimilációja, azaz nemzetváltása, amit a demográfusok a magyarok utolsó két népszámlálás közötti lélekszámapadása legfontosabb okaként tartanak számon. Ugyanakkor a szlovák népesség betelepülése és a magyarok asszimilációja közötti kölcsönhatásról még keveset tudunk, holott ez a kölcsönhatás (is) minden bizonnyal egyre nagyobb mértékben kihat a nemzeti identitás alakulására. Hiszen tudjuk, hogy a nemzeti identitás nagyon bonyolult és sokrétű jelenség, s alakulását, megőrzését, illetve feladását különböző, sokszor kibogozhatatlanul összefonódó tényezőcsoportok határozzák meg. Ezek között a változó etnikai és nyelvi közeg, valamint ennek következményei (szlovák oktatási intézmények, üzletek, szolgáltatások szaporodása, a közvélemény különböző kérdésekben, például választási preferenciák terén megmutatkozó politikai pluralizálódása,35 ami a helyi önkormányzatok összetételét, s ezáltal a magyar nemzetiségűekkel kapcsolatos problémakörök tematizálása és megoldása szükségességét is befolyásol(hat)ja/elodázhatja, a nyilvános és intim kommunikációs tér változása, stb.) is szerepet játszhatnak. Egyelőre tehát két nyitott kérdés van: (1) mennyiben járul hozzá a szlovákok Felső-Csallóközbe települése a magyarok arányának csökkenéséhez pusztán azáltal, hogy növekszik a szlovákok száma, miközben a magyaroké nem növekszik, (2) s mekkora szerepet játszhat a szlovák imigráció hatása a magyarok identitásvesztésében. Mindenesetre, ha az utóbbiért valakit okolni lehet, akkor nem elsősorban a szlovákokat. Hiszen az identitását mindenki maga őrzi meg, feltéve, hogy ez fontos számára. S a betelepülést különben sem lehet megakadályozni. Nemcsak azért, mert mindenkinek joga van a szabad migrációhoz, hanem azért is, mert úgy működik ez, mint a szerelem. A szívnek nem lehet parancsolni, hogy szlovákba vagy magyarba szeressen-e bele. Ugyanígy a polgármestereknek, önkormányzatoknak és az őslakos csallóközieknek se, hogy kinek adják el a telkeiket és a házaikat, főleg ha az ingatlanfejlesztő cégek és a pozsonyiak a falubélieknél sokkal előnyösebb feltételeket kínálnak. 36 Azt viszont mindenki maga dönti el, hogy az esedékes népszámlálás során, amely jövőre lesz, milyen nemzetiségűnek vallja magát, s ezáltal hozzájárul-e lakhelye magyar közösségének fennmaradásához.

35 A dél-szlovákiai szlovákok másképp választanak, mint a dél-szlovákiai magyarok (Öllös 2006, 26, Pctőcz 2007, 8). A 2010-es parlamenti választások eredményei a vizsgált településeken a Melléklet II. pontjában találhatók találhatók.

36 Viszont vannak olyan települések is, amelyek polgármesterci/önkormányzatai megpróbálják tudatosan kezelni ezt a kérdést, és egyrészt nem gátolva a szabad migrációt, másrészt figyelembe véve a község lakosainak érdekeit, különféle eszközökkel igyekeznek biztosítani a helyi ingatlanok legalább egy részének községen belüli értékesítését. Természetesen az újonnan kimért építési telkekről van szó. A lakosok magánjellegű ingatlan eladásaiba ők sem szólhatnak bele.