Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)

Tanulmányok - Bukovszky László: Arany Albert László és a Csehszlovákiai Magyar Népi Demokratikus Szövetség

BUKOVSZKY LÁSZLÓ Arany rozsnyói útja a komáromi találkozó és a dobócai látogatás után természetes volt. A szlovákiai magyarság oktatásügyi sérelmei mellett Arany — feltételezhetően a Népi Szö­vetség megbízása alapján — a többségében római katolikus vallású szlovákiai magyarságot ért sérelmek dokumentálásán is dolgozott. Mint minden egyes rozsnyói látogatása során, most is felkereste hivatalában Róbert Pobožný generális vikáriust, megbízott rozsnyói püs­pököt.” Beszámolt neki a CSMDNSZ tevékenységéről, ugyanakkor szóba került a Kost­­nické jiskry című cseh lapban közölt sajtóvita a magyarok deportálásáról, amely során Vla­dimír Marenéiak zsolnai ág. evangélikus lelkész józanul, tárgyilagosan reagált alap hasábja­in keresztül Július Dérer modori evangélikus lelkész kirohanásaira.“ Arany Pobožnýnak fel­vetette a dél-szlovákiai magyar katolikusokat ért sérelmeket, például Augustín Pozdech, a pozsonyi Blumetal-templom plébánosának rendelkezését, aki eltörölte, megtiltotta plébáni­ája területén a magyar nyelvű istentiszteleteket.'9 Pobožný felkérte Aranyt, hogy a szlováki­ai magyar katolikusokat ért sérelmekről készítsen egy beadványt (memorandumot), melyet majd ő beterjeszt a püspöki konferenciának. Arany kb. egy hét alatt készítette el a magyar nyelvű jelentést. Felkereste vele Pobožnýt - aki egyébként Arany bérmakeresztapja volt -, aki apró változtatásokat javasolt benne, majd közösen szlovák nyelvre fordították. A négy­oldalas dokumentum a magyarságot ért sérelmek mellett Jozef Straka tevékenysége kapcsán kitért a kommunista ideológia és a katolikus vallás ellentétes alapértékeire is.37 38 39 40 A memorandum szövegét Arany Pozsonyban utólagosan bemutatta Mészárosnak. A Né­pi Szövetség bizalmi személyei 1947 novemberében a Komáromba összehívott újabb talál­kozón fogadták el a dokumentumot. A Restálynál folyó tárgyaláson részt vett Mészáros, Ki­rály, Csery és Czigány Imre gútai plébános. A keleti régiót az ülésen már nem képviselte senki. A Memorandum szövegének elfogadása mellett a találkozón szó esett a kérdőíves fel­mérés további folytatásáról és Záreczky István tevékenységéről.41 Arany a karácsonyi ünnepek alatt Rozsnyóra utazott, ahol három hetet töltött. Újra fel­kereste Pobožnýt, majd több alkalommal találkozott Hajdúval és Hentzel, akikkel ismertet­te az egyházi vonatkozású memorandum tartalmát és elfogadását. Valamikor 1948. január közepén utazott vissza Pozsonyba. Az 1948. februári kommunista puccs teljesen megváltoztatta az ország politikai irányvo­nalát. Ennek következményekét a szülőföldjén megmaradt csehszlovákiai magyarság a pro­letár internacionalizmus jegyében fokozatosan elnyerte nemzetiségi egyenjogúságát. Ez a tény, valamint a lakosságcsere alakulása és nem utolsósorban a Mindszenty bíboros ellen Magyarországon elindított vizsgálat visszafogta a CSMDNSZ további tevékenységét.42 37 Robert Pobožný (1890-1972) volt a szlovákiai földalatti katolikus egyház megalapítója. 1951. január 2-án ti­tokban püspökké szentelte Anton Hnilicát. 38 A sajtóvitával kapcsolatosan lásd Tóth László (szerk.): „Hívebb emlékezésül..." I. m. 324. 39 Pozdech intézkedése nem volt egyedülálló, hiszen megvolt hozzá a megfelelő politikai támogatás. Éppen ezért ezt még 1947 tavaszán Jozef Cársky kassai püspök értesítette a politikai pártokat, hogy nincs joguk be­avatkozni az istentiszteleti nyelv kérdésébe. 40 A ÚPN, XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004/1; Arany 1949. március 5-i vallomása. 41 Záreczky személyéről Arany nagyon óvatosan fogalmazott. A mozgalom illegális tevékenysége során több­ször elhallgattak előle bizalmas jellegű dolgokat. Záreczky 1947 karácsonyán egy papi értekezletet hívott össze a magyar nyelvű istentiszteletek bevezetése miatt, sőt ez ügyben Nagyszombatban meglátogatta Ambróz Lazíkot is. De ugyanakkor 5 volt az első, aki az 1948-as kommunista puccs után kialakult változá­sokat pozitívan értékelte. 42 A Mindszenty elleni büntetőeljárás első, összesített vádanyaga 1948. május középére már készen volt. 96

Next

/
Thumbnails
Contents