Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Bukovszky László: Arany Albert László és a Csehszlovákiai Magyar Népi Demokratikus Szövetség
BUKOVSZKY LÁSZLÓ lomba beavatott bizalmi személyeket egy központi egyeztetésre. Arany és Hentz visszaemlékezése szerint a tervezett találkozóra 1947. április végén vagy május elején került sor. A titkos találkozó szervezésének feladata Aranyra hárult, de hasznos segítségére volt Hentz és Lipcsey. A meghívottak a pozsonyi Bláha Szállóban találkoztak: ott várta őket Hentz és Lipcsey, majd konspirativ módon, két csoportban átvonultak a Szlovák Egyetem épületének harmadik emeletére a magyar szeminárium könyvtárhelyiségébe. A visszaemlékezések szerint a titkos megbeszélésen jelen volt: Csillik, Arany, Hentz, Lipcsey, Restály, Végh Kálmán ekeli református tiszteletes és Koller Gyula aranyosmaróti káplán. A meghívottak közül egyéb okok miatt nem tudott Pozsonyba elutazni: Hajdú, Mészáros, Csaji János dobócai és Kovács Gyula tornagörgői plébános.26 A megbeszélésen Arany elnökölt. Bevezetőjében vázolta a Népi Szövetség küldetését, és megindokolta a magyarság jogfosztottsága kérdőíves felmérésének fontosságát. Kiemelte, hogy tevékenységüket a magyar áttelepítési szervek és Mindszenty bíboros is támogatja. Mivel a 1947 februárjának végén befejeződött a szlovákiai magyarok erőszakos deportálása a Szudéta-vidékre, megegyezés született arról, hogy a magyarságot ért sérelmekről szóló addigi kérdőíves akciót tartalmilag megváltoztatják, és elsősorban a deportálások nemzetiségi és gazdasági vonatkozásának felmérésére helyezik a hangsúlyt. Csillik felvetette a deportáltak korösszetételének és a visszahagyott ingó és ingatlan vagyon dokumentálását, összeírását. Elhatározták, hogy külön dokumentálják azokat a konkrét esetek, melyek során a csehszlovák hatóságok túllépték a törvényes kereteket, illetve erőszakot alkalmaztak a békés polgári lakossággal szemben. Megegyezés született arról, hogy az érintett településeken a gyűjtést a bizalmi személyeken keresztül fogják folytatni, és a kitöltött kérdőíveket Arany Lászlónál, illetve Restály Mihálynál fogják összpontosítani. Arany felügyelte a gömöri régiót, míg Mészáros és Restály a nyugatit. Egy hét múlva Mészáros felkereste munkahelyén Aranyt, és előterjesztette javaslatát a találkozó szellemében összeállított kérdőívre. Arany apró változtatásokat eszközölt a javaslatban, majd egy példányt átadott belőle Mészárosnak, egyet pedig magánál hagyott.27 Megegyeztek abban, hogy a beérkezett kérdőíveket Arany továbbítja Mészárosnak, aki majd egy meg nem nevezett személyen keresztül eljuttatja Esztergomba Mindszenty érseknek.28 A kérdőívek sokszorosítását Arany végezte. Egy házilag készített, primitív sokszorosítógéppel készítette azokat 1947 májusában munkahelyi irodájában. Ilyen formában kb. 100-150 darabot sokszorosított. Hogy feladatán könnyítsen - nem kis kockázatot vállalva -, kikölcsönözte az egyetem sokszorosítógépét dr. Blanártól. Kérését azzal indokolta, hogy figyelmeztető értesítést kell készítenie azoknak a személyeknek, akik ugyan előjegyezték a dr. Orlovskýval közösen írt szlovák nyelvtankönyvüket, de a kézbesített könyv árát még nem rendezték. A háromoldalas kérdőívből hozzávetőlegesen 200 darabot készített. Az elkészült kérdőíveket Arany Hentzen és Lipcseyn keresztül juttatta el keletre, illetve a nyugati körzet bizalmi aihoz. Május folyamán a kérdőívek tárgyában Komáromban, Restály lakásán egy szűkebb körű összejövetelre került sor. Restály, Arany és Mészáros a kérdőívek kézbesítéséről és azok feldolgozásáról tárgyalt. 26 A ÚPN, XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004/1, V-1004/2. 27 A KV ŠtB BA a vizsgálat lezárása után készült zárójelentésében a kérdőívek három típusát tüntették fel. 28 Pontosan nem tudjuk, ki volt az a személy. A vizsgálat során kiderült, hogy Mészáros és Restály, de Paksi, sőt Záreczky is többször járt a kérdéses időszakban (1945-1948-ban) Esztergomban. 92
