Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Bukovszky László: Arany Albert László és a Csehszlovákiai Magyar Népi Demokratikus Szövetség
ARANY ALBERT LÁSZLÓ ÉS A CSMNDSZ A jogfosztottságból származó negatív élmények és a magyar kisebbség sorsa iránt érzett felelősség Arany Albert Lászlót, a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség vezető személyiségét a szlovákiai magyar ellenállás egyik legbefolyásosabb személyévé emelte.17 18 19 20 A csaknem fél tucat szervezett, illetve spontán ellenállási mozgalom közül a feltörekvő kommunista hatalom számára a legnagyobb veszélyt éppen a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség jelentette. Az egyéni kezdeményezéseken túl 1947-től egy széles, Dél-Szlovákia magyar etnikumú területét felölelő értelmiségi mozgalomról volt szó, amely keresztény-nemzeti beállítottságával méltán számíthatott a legnagyobb támogatottságra. Nem csoda, hogy Arany, aki élete során mindig is a keresztény alapértékekre támaszkodott, személyes meggyőződése alapján kapcsolódott be a mozgalom földalatti munkájába, és vált spontánul annak vezéregyéniségévé. A mozgalom megalakítása közvetlenül nem kapcsolódik Arany nevéhez. Paksi László és a körülötte álló fiatal egyetemisták, katolikus papok, református lelkészek 1945-1946 fordulóján előbb Délnyugat-Szlovákiában, majd kiegészülve az ún. keleti csoporttal, 1946 tavaszán alakították meg a Népi Szövetséget. Az eddig ismert források szerint a keleti csoport által kiadott Észak Szava 1946. május 14-én megjelent 12. száma már a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség hivatalos időszaki közlönyeként jelent meg. A Népi Szövetséget ekkor a Varró István, Krausz Zoltán, Hajdú László és Gömöri Zoltán által képviselt rozsnyói csoport alkotta. A Paksi László, Arany Albert László és Mészáros Gyula által képviselt csoport kezdetben még Szalatnaiékkal kereste a kapcsolatot.'* Csak feltételezzük, hogy a Szalatnaiékkal való szakítás összefügg Arany eltávolításával az Akadémiáról. A nyugati és a keleti csoport összevonására és tevékenységük koordinálására, szorosabb együttműködésére - Hentz Zoltán szerint - 1946 nyarán került sor.15 Ekkor bízták meg Hajdú Lászlót két köipecsét elkészítésével is. Arany, az állásából elbocsátott megbízhatatlan közalkalmazott, szakmai tevékenysége mellett nagy részt vállalt a csoport illegális munkájában. Később, október 1-jétől új állását kockáztatva a Szlovák Egyetem falai között szervezte meg a csoport találkozóit és megbeszéléseit, melyeken rendszeresen Paksi, Mészáros, Hentz és Lipcsey Gyula vettek részt. Henzt és Lipcsey a csoporton belül összekötői szereppel voltak megbízva. Éppen Hentz volt az, aki révén aprólékosan megismerte Arany a keleti csoport sokrétű tevékenységét. Azon túlmenően, hogy illegális kiadványukkal (Észak Szava) pontos információkkal látták el a szlovákiai magyar kisebbséget, hozzáláttak a magyarságot ért sérelmek felméréséhez, dokumentálásához, sőt jelentős szociális tevékenységet fejtettek ki a rászorult lakosság körében. Hajdú László és Vízvári László rozsnyói református tiszteletes 16 kocsi tüzelőfát és egy kocsi élelmiszert gyűjtött és osztott szét a Gömörben a magyarok között.2" Arany Hentzet azon kívül, hogy szintén rozsnyói származású volt, mint volt diákját is jól ismerte. Pozsonyban állandó kapcsolatban voltak, de azon kívül is. 1946 karácsonyán, az iskolai szünet alatt Arany hazautazott édesanyjához Rozsnyóra. Ott újra meglátogatta őt 17 A CSMDNSZ tevékenységéről lásd Tóth László (szerk.): „Hívebb emkékezésül...” 1. m. 142-146., 255-278. és Szarka László: Kisebbségi önvédelem Csehszlovákiában. I. m. 538-548. 18 A ÚPN, XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004/2. (Hentz. 1949. február 28-i kihallgatási jegyzőkönyve alapján.) 19 Uo. 20 Uo. 1004/1. (Arany 1949. március 5-i kihallgatási jegyzőkönyve alapján.) 89
