Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Liszka József: Arany A. László néprajzi munkássága
LISZKA JÓZSEF ÖSSZEGZÉS Az elmondottakat, illetve a tanulságokat összefoglalva kijelenthetjük, hogy Arany A. László összegzése a szlovákiai magyarság néprajzáról, illetve előadása a népdal és népviselet kérdéseiről nem tekinthető tudományos műnek. Nemcsak azért, mert hiányzik belőle a tudományos apparátus, hanem azért sem, mert a tudományos előzményeket sem vette figyelembe. Ez a tény már csak azért is meglepő, mert éppen kéziratos hagyatékának ismeretében láthatjuk, milyen alapos és szorgalmas olvasó volt. Olvasmányait jegyzetelte, számon tartotta. A szlovákiai magyarság néprajzában viszont „mindössze” egy helyzetképet fest (úgy tűnik, hogy jórészt a saját gyűjtési tapasztalatai alapján), illetve néhány fontos szempontot vet fel (az interetnikus kapcsolatok vizsgálatának, a változásokra való odafigyelésnek a jelentőségét stb.). Mindebből adódóan elképzelhető, hogy egy népszerűsítő előadás szövegéről van szó, amelyben Arany leginkább a problémára, a néprajzi gyűjtések fontosságára kívánta felhívni a figyelmet. A szóban forgó másik, eredetileg bizonyíthatóan előadásként elhangzott szövegében viszont valamivel tovább megy (a minden túlzásoktól mentesen példaképnek tekintett Györffy István felfogásán is!), és strukturalista-funkcionalista megközelítésből veszi szemügyre a magyar népzenét és népviseletet. Ezeket a felismeréseit további néprajzi munkákban - tudomásom szerint - már nem fejtette ki, de a háttérből valószínűleg (finoman fogalmazva) érvényesítette tanítványa, Putz Éva koloni lakodalom-kötetének első, elméleti részében... 80
