Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Sándor Anna: Arany Albert László nyelvészeti tevékenységéről
ARANY ALBERT LÁSZLÓ NYELVÉSZETI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Trabeckoj szerint a fonetikát és a fonológiát is élesen el kell különíteni, viszont Arany szerint a fonetika és a fonológia egymástól való elhatárolása sem lehet éles, abszolút, hanem csak fokozati (142). Következő idevágó írása német nyelven jelent meg az 1966-ban Becsben megtartott Nemzetközi Fonológiai Értekezlet előadásait tartalmazó kötetben (Phonologie der Gegenwart. Wiener Slavistisches Jahrbuch. Ergänzungsband VI, Graz-Wien-Köln, 1967, 382—385). Ahogy az előadás címe - Axiomatisce Probleme der Phonologie — is jelzi, Arany az általános fonológia alaptételeit foglalta benne össze. Az előadás szövege után a vitában elhangzott észrevételből az derül ki, hogy a hozzászóló fontosnak tartaná, ha többet foglalkoznának a fonológiai alapkutatásokkal, mely a logikának egy sajátos területe. Arany válaszában Jakobsonra hivatkozva kiemelte, hogy a fonológia alapelvei nem gyarapodnak a kívánt mértékben, pedig a fonológiában is létre kell hozni az alapelvek, az axiómák renszerét (lásd 385). Summa summárum: Arany Albert László publikált írásainak ismertetése végén megállapíthatjuk, hogy rövidre szabott életéből tudományos pályájának kezdetén és végén jutott néhány esztendő a nyelvészeti tevékenységre. Életkörülményeit ismerve tudjuk, hogy élete végén is, csaknem húsz év szünet után és tudományos háttér nélkül maradandót tudott alkotni. Tehetségén, kitartásán és tudományos felkészültségén kívül idegennyelv-ismerete is hozzájárult ahhoz, hogy képes volt lépést tartani a nyelvtudomány nemzetközi eredményeivel. E tanulmány azonban Arany nyelvészeti tevékenységét csupán a publikált munkái alapján ismerteti. Hátra van még a kéziratban maradt nyelvészeti írások rendszerezése és ismertetése. Hagyatékának összegyűjtése által viszont ez már nem ütközhet akadályba. HIVATKOZÁSOK Bárczi Géza 1953. Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest. Csanda Sándor (szerk.) 1974. Zborník FF UK. Philohgica. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladateľstvo. Deme Lászlól953. A magyar nyelvjárások néhány kérdése. Budapest, Akadémiai Kiadó. /Nyelvtudományi Értekezések, 3./ H. Bottyánfy Éva-Horváth Mária-Korompay Klára-D. Mátai Márial993. Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Horger Antal 1934. A magyar nyelvjárások. Budapest, Kókai Lajos kiadása. Imre Samu 1971. A mai magyar nyelvjárások rendszere. Budapest, Akadémiai Kiadó. Kázmér Miklós 1974. A csehszlovákiai magyar nyelvjáráskutatás. In Csanda (szerk.) 1974, 207-224. Király Péter 1993. Arany A. László tudományos törekvései. In Sándor Anna (szerk.) 1993, 7-12. Kiss Jenő-Szűts László (szerk.) 1991. Tanulmányok a magyar nyelvtudományok témaköréből. Budapest, Akadémiai Kiadó. Kiss Jenő (szerk.) 2001. Magyar dialektológia. Budapest, Osiris Kiadó. Lanstyák István-Simon Szabolcs (szerk.) 1998. Tanulmányok a magyar-szlovák kétnyelvűségről. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó. Mistrík, Jozef (red.) 1993. Encyklopédia jazykovedy. Braüslava, Vydavateľstvo Obzor. Sima Ferenc 1968. Megemlékezés Arany A. Lászlóról. Irodalmi Szemle. XI, 79-80. Szépe György 1970. Arany A. László 1909-1967. Nyelvtudományi Közlemények, 72, 213-216. 65
